BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Százmilliárdos kárt okoznak itthon a kémek

A hétfőn elsőfokon lezárult Diagon-ügy csak a jéghegy csúcsa: hazánkban átlagosan minden hónapra jut egy-két ipari kémkedési botrány. A cégek ezeket egymás között intézik el, de így is több milliárdos veszteséget kénytelenek elszenvedni, ügyenként.

Filmbe illő, repülőtéri letartóztatással kezdődött Magyarország eddig egyetlen, bíróságig jutó ipari kémkedési ügye, a Diagon-Diachem botrány. A titkos adatokat tartalmazó fájlokat külföldre eladni akaró kutató-üzletembereket a héten bő hárommilliárdos kártérítéssel és letöltendő börtönnel sújtotta a bíróság. Az ügyben azonban az üzleti hírszerzést és ipari kémkedést belülről ismerők szerint nem az az egyedülálló, ami történt, hanem hogy egyáltalán eljutott a hatóságokig.

„Évente két-három tucat hasonló kaliberű adatlopásról szereznek tudomást Magyarországon a cégek, de mindegyiket egymás között, megegyezéssel intézik el az érintettek” – magyarázza Ormosy Gábor szakértő. Ennek oka, hogy bíróságon szinte lehetetlen bizonyítani az ügyet, másrészt egyetlen vállalkozás sem szeretné, ha a széles nyilvánosság előtt kiderülne: sebezhető volt illetve illegálisan szerzett információt. „Így is több milliárdot veszít egy cég egy támadáson. Bírósághoz fordulva azt kockáztatja, hogy még nagyobb lehet a kára” – mondja.

Iparágon belül ugyanis eddig sem maradt titokban, hogy egy cég nem tudta megvédeni az értékes információját. Ilyenkor – még titkosnak szánt megegyezés esetén is – csökken a goodwill, vagyis a cég nevének, jóhírének értéke, cserélni kell a menedzsment hibázó vagy gyanússá vált tagjait, mozgósítani kell a HR-munkatársakat, beszállítótól kell megválni és megbízásoktól is eleshet a vállalat. Ormosy összességében 50 és 100 milliárd forint közé teszi az éves veszteséget, amit az ilyen ügyek miatt a magyarországi cégeknek el kell viselniük, még úgy is, hogy nem kapnak nyilvánosságot az ügyek. A szakember azt is mondta, jellemzően a technológiai- és gyógyszeriparban jellemző a betámadás, ám hogy honnan érkezik, az változó. Előfordult, hogy a kémkedést egyébként büszkén és hallgatólagos állami támogatással űző kínai, vagy mindezt erőből megoldani próbáló orosz hátterű megbízó volt, de hazánkban jelen lévő multicég hazai fiókja is keveredett már gyanúba. Maga a támadó is lehet külső ember, de saját, kívülről megvásárolt, vagy maga szakállára kockáztató munkatárs is – ebben sincs általánosan jellemző ügytípus.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.