Ausztria akadályozta meg az elsötétítést Németországban

Németország nem csak a szokatlan hideg tél miatt küzd ellátási gondokkal, hanem azért is, mert tavaly több atomerőművet leállítottak a nukleáris energia fokozatos kivezetése jegyében. Most mindenesetre visszakapcsolták a tartalékos erőműveket, sőt, az olaj- és széntüzelésű üzemeket is a hiány pótlásra érdekében. Az öt, 1980 előtt épített atomreaktor vészellátóként működik, miközben a Die Presse szerint Ausztria ismét áramot exportált szomszédjának az ellátási gondok elkerülése érdekében. Bécs a helyzetre való tekintettel két régebbi gáz- és egy olajtüzelésű erőművet helyezett üzembe.

A Merkel-kormány döntése értelmében 22-ről 16 százalékra csökkent az atomenergia részaránya az energiaellátásban és a korábban áramexportőrként működő Németország jelentősen visszafogta kivitelét. A kieső mennyiség 56 százalékát megújuló forrásokból pótolták, 38 százalékot pedig az elsősorban Ausztria és Franciaország felé irányuló kivitel csökkentésével.

A gondot egyébként nem elsősorban a rendkívüli hideg okozza, hanem a zöldenergia-ellátás egyenlőtlensége. A szélerőművek által megtermelt villamosáramot muszáj elszállítani, az elavult német kábelhálózat azonban nem alkalmas jelentős többletmennyiség átvitelére. Így fordulhatott elő december elején, hogy az Ekkehard vihar hatására a dél-németországi szélerőművek egy részét le kellett kapcsolni, míg az ott a szél segítségével megtermelt extra energiát Olaszországba exportálták. Ezzel párhuzamosan az északi területeken az ellátás hiányosságai miatt az osztrák tartalékokat kellett igénybe venni.

Ha a szél túlzottan megerősödik, a német erőművek rotorjait a terhelés csökkentése érdekében elforgatják, ezek így a lengyel határ felé irányítják a szelet, attól tartva,hogy az elektromos hálózat összeomlik. És miközben az Északi-tengeren további szélerőmű farmokat kell építeni a nukleáris leállás miatt kiesés pótlására, a délről északra tartó németországi áramhálózatot jelentősen tovább kell fejleszteni.

2022-ig 10 gigawattnyi új erőművi kapacitásra lenne szükség, ez nagyjából Dánia teljes áramtermelő kapacitásának felel meg. Az áramhálózat legsürgősebb 24 építési projektje közül 12 esetében különösen nagy a késés. A szövetségi hálózati ügynökség adatai szerint az 1807 kilométer vezetékből csak 214 kilométernyi szakasz készült el 2011 végére. A következő kilenc évben a becslések szerint összesen 4450 kilométernyi új vezetéket kell megépíteni, bár a teljes hálózati igény nagyban függ attól, mennyi tárolókapacitást csatolnak a zöld erőművekhez.

Az USA építi az atomreaktorokat

Az amerikai hatóságok 1979 óta először adtak ki engedélyt atomreaktorok építésére. A Georgia szövetségi államban lévő Vogtle-ben már működő atomerőműben két új reaktort helyezhetnek üzembe 2016-tól, a 14 milliárd dollár összértékű beruházás nyomán összesen 25 ezer új munkahely jöhet létre. Washington a Three Mile Islanden történt nukleáris baleset óta nem adott ki ilyen engedélyt, Barack Obama azonban világossá tette, hogy Fukusima után is számít az atomenergiára.