Bérlet: tiltakoznak a cégek - 120 ezres költség a fővárosban

 A nemzeti fejlesztési miniszter által múlt héten benyújtott javaslat szerint júliustól a munkaadónak meg kellene térítenie a dolgozók munkába járásához szükséges jegyek, illetve bérletek árának legalább 86 százalékát, függetlenül attól, hogy helyi vagy helyközi tömegközlekedésről van szó. Jelenleg csak a helyközi utazásnak – vasút, volánbusz, HÉV, elővárosi busz – kell a minimum 86 százalékát téríteni, és erre is felső összeghatár van érvényben, amely 2010-ben havi 30 ezer forint volt, ez emelkedik minden évben az infláció mértékével. A helyi bérletet pedig cafeteria keretében is adhatja a munkáltató.

A módosítás bővítené ezt a kört, így például egy budapesti cég a szomszéd kerületből munkába járó alkalmazottjának is meg kell vegye a BKV-bérletet. Ez évi 120 ezer forintos pluszköltség lenne dolgozónként.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a közleményben úgy fogalmaz: a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. „A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik” – közölte. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő kötelezettség bevezetésére, a helyi közlekedésre való kiterjesztésére „nincs reális lehetőség”.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a változtatással ellenérdekeltté tennék a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ez pedig érvelésük szerint kedvezőtlen irányba befolyásolná az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot. Emlékeztetnek arra is, hogy a minimálbéremelés és a nettó béreket megtartó kötelező béremelés már eddig is terheket rótt a vállalkozásokra, és arra kérik a kormányt, hogy a rosszul működő tömegközlekedést újítsák meg, mert az „átláthatatlan és ésszerűtlen működtetés veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal”. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy konzultáció nélkül született meg a javaslat.

A törvénytervezetben olvasható indoklás szerint a változtatások a közösségi közlekedési rendszer versenyképessége és a „közlekedéspolitikai célkitűzések középpontjában álló hivatásforgalmi célú utazások” szempontjából fontosak. Ugyanitt azzal is érvel a törvényalkotó, hogy „a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja”.

A Budapesti Közlekedési Központ egyetért az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésével, mivel így növelni lehet a közösségi közlekedést igénybe vevők számát – mondta Vitézy Dávid vezérigazgató. Szerinte a mostani rendszerben az autóval való bejárást részesítik előnyben az adójogszabályok, miközben kiemelt várospolitikai és környezetvédelmi célkitűzés a tömegközlekedés részarányának növelése. A javaslat elfogadása e téren szerinte jelentős előrelépést hozhat, illetve növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit.