Lényegében liberalizálta a kormányzat a szerzői jogok piacát a szellemi tulajdonra vonatkozó törvény legutóbbi módosításával, ennek eredményeként a már élő szervezetek mellett januártól elvileg új közös jogkezelők is piacra léphetnek, s kialakulhat egyfajta verseny az ágazatban. Eddig a jogtulajdonosok érdekeit műtípustól függően hét különböző szervezet képviselte, s kvázi monopóliumként ezek szedték be több 10 milliárd forint értékben a jogdíjakat a különböző művek után. Ráadásul a szervezetek a költségek csökkentése érdekében gyakran közösen jártak el. A bevételek jelentős hányadát például a legnagyobb hazai jogkezelő társaság, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyűjtötte be, amely ezután ennek egy részét visszaosztotta a többi jogkezelőnek.
Az Artisjus az elmúlt esztendőkben évi 13 milliárd forintot meghaladó összegben szedett be jogdíjakat, ebből 3,5 milliárd forintot – a törvényben, illetve a külön megállapodásokban meghatározott módon – visszajuttatott más hasonló feladatot ellátó szervezeteknek, mint például a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének, vagy éppen az Előadóművészi Jogvédő Irodának.
A jövőben ugyanakkor ez a rendszer átalakulhat, az új jogszabály alapján ugyanis a korábbiakkal ellentétben új közös jogkezelőt is be lehet jegyezni, azaz megszűnt a piac monopolisztikus jellege. A módosítás célja egyértelműen az, hogy a szektor hatékonyságának növelése révén a jogtulajdonosok több pénzhez jussanak, ennek megvalósíthatósága azonban igencsak megkérdőjelezhető – mondta lapunknak Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense. A piac átalakulása szempontjából legfontosabb kérdés ugyanis, hogy a potenciális piacra lépőnek sikerül-e annyi ügyfelet toboroznia, hogy valóban hatékonyabban tudjanak működni, mint a jelenlegi egyesületek, a szerzői jogi szakértő azonban ebben kételkedik.
A liberalizáció ugyanis tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jogkezelők mostantól az előadókért, művészekért versenyezhetnek, azaz egy adott jogtulajdonos elvileg választhatja közülük azt, amelyik magasabb kifizetést ajánl számára. Az egyik oldalról ez ugyan megteremti a lehetőségét, hogy a művészek több pénzhez jussanak a jogdíjakból, másik oldalról azonban komoly költségnövekedést is eredményezhet a jogkezelőknél, ez pedig a törvény elvi céljai ellen hat – emelte ki Mezei Péter.
Hasonlóan vélekedik Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója is, aki a Világgazdaságnak kiemelte, hogy a potenciális új piacra lépőket a bonyolult szabályozási rendszer is elrettentheti, így rövid távon nem számít konkurens szervezetekre. A szakember ugyanakkor elismerte: a verseny javíthatja az ágazatban ténykedő cégek működési hatékonyságát, bár az Artisjus az utóbbi években megkezdett szervezetfejlesztési időszakában a piacnyitástól függetlenül is hatékonyságnövelő intézkedéseket hozott.
Részben emiatt, részben egyéb szabályozási módosítások eredményeként változhat a jogdíjbevételek felosztása is a jövőben, amelyekből a jelenlegi állás szerint néhány százmillió forinttal az állam is részesülhet. Az eredeti elképzelések alapján ugyanis az új jogszabály az összes bevétel 5 százalékában maximálta volna a szociális jogcímen adott juttatásokat, tehát azt az összeget, amit nem a konkrét mű jogtulajdonosának fizetnek ki vagy a törvényben meghatározott módon osztanak fel, hanem például a hazai művészek támogatására fordítanak.
Mivel a legtöbb jogkezelő ennél jóval többet költött korábban ilyen célra, ezt az arányt végül 10 százalékra emelték, ugyanakkor arról is rendelkeztek, hogy az így kiosztott összeg 70 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak kell átadni. Tóth Péter Benjamin elmondta: az Artisjus korábban a partnerszervezetek közti felosztások után az egyesületnél maradt összeg nagyjából tizedét fordította szociális és kulturális célra, ez azt jelenti, hogy mostantól éves szinten 350-400 millió forintot kellene befizetniük a kulturális alapnak. Az igazgató hozzátette: a kérdésben jelenleg is egyeztetnek a kormányzattal, ezek a tárgyalások azonban az átadandó összegen már nem módosítanak, csak annak felhasználási szabályozására vonatkoznak.
A beszedett összegből az egyesület bő 2,8 milliárd forintnyi kezelési költséget vont le – amelyek jelentős része közteher –, 561 milliót szociális és kulturális célra fordított, míg a maradék valamivel több mint 9,6 milliárdot osztotta szét jogdíjként, ebből 3,5 milliárdot más partner szervezeteknél. A nonprofit egyesület a kezelési költségből finanszírozta működési kiadásait, amelyek a 10 ezer hazai és több 10 ezer külföldi szerző jogainak érvényesítéséhez kapcsolódnak.
A szervezet 150 főt foglalkoztat, akik éves szinten 15-20 ezer koncertet és több mint 30 ezer üzlethelyiséget ellenőriznek.
Világgazdaság - Jandó Zoltán Artisjus: bevételek, kiadások Az Artisjus az előzetes adatok szerint 2011-ben – a megelőző két évhez hasonlóan – nagyjából 13 milliárd forintnyi jogdíjat szedett be. A bevételek legnagyobb része – 2010-ben 41 százaléka – gépzenéből származott (ez tulajdonképpen nem más, mint a háttérzene típusú zenefelhasználás), míg közel harmadát a televíziók fizették be, tizede pedig a hanghordozók értékesítéséből folyt be.
A beszedett összegből az egyesület bő 2,8 milliárd forintnyi kezelési költséget vont le – amelyek jelentős része közteher –, 561 milliót szociális és kulturális célra fordított, míg a maradék valamivel több mint 9,6 milliárdot osztotta szét jogdíjként, ebből 3,5 milliárdot más partner szervezeteknél. A nonprofit egyesület a kezelési költségből finanszírozta működési kiadásait, amelyek a 10 ezer hazai és több 10 ezer külföldi szerző jogainak érvényesítéséhez kapcsolódnak.
A szervezet 150 főt foglalkoztat, akik éves szinten 15-20 ezer koncertet és több mint 30 ezer üzlethelyiséget ellenőriznek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.