Utolsó helyen a foglalkoztatásban - Ijesztő felmérés

Az idei felmérésben a tagállamok munkaadói szervezeteit arról is megkérdezték, 2012-ben mely területeken látják elkerülhetetlennek az átfogó reformok elindítását. A kutatásban részt vevő szervezetek 2012-ben az első három helyen a közkiadások szintjét, irányait, az adópolitikai változásokat, illetve a nyugdíj- és egészségügyi kiadások rendszerének átalakítását említették.

Az Unió kereskedelmi politikájában a fő hangsúly a piacbarát közösségi jogszabályok megalkotásán, a feltörekvő piacokhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosításán van. Ezen a területen Magyarország kiemelkedően teljesített, hiszen több export-mutató terén is a legjobban teljesítő 5 tagország között helyezkedünk el.
 
A munka világa – a válság talán ezt a területet érintette leginkább Európa-szerte. A fellendülés érdekében rugalmas foglalkoztatási és a munkaerő mobilitását elősegítő szabályokra lenne szükség nemzeti és közösségi szinten is. Sajnálatos módon a 32 elemű listában (az EU tagállamok mellett az USA, Norvégia, Svájc, Japán és Izland is helyet kapott) a foglalkoztatás szintjét vizsgálva az utolsó helyet foglaljuk el. A 15-24 év közötti munkavállalók esetében az utolsó előtti, míg az 55-64 éves korcsoportban a 30. helyre került Magyarország. A munkanélküliséget tekintve a szintén nem túl kedvező 24. helyet sikerült elérnünk.
 
Az Európai Unió az elmúlt másfél évben számos olyan szabályt alkotott, amely éppen a fenntartható költségvetési egyensúly szigorúbb kikényszerítésére irányult. Magyarország az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét tekintve a 20. helyet foglalja el az összesített listában, ugyanakkor a költségvetési hiány tekintetében csak Norvégia előzi meg hazánkat, míg az adóterhelést illetően a 15. helyet foglaljuk el.
 
A válság hatására számos új szabályozó eszközt vezettek be a pénzügyi szektorban. Uniós és hazai szinten is fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a szigorúbb szabályozási környezet ne vesse vissza a pénzügyi intézmények hitelkihelyezési hajlandóságát annyira, ami már veszélyezteti a növekedési kilátásokat. A pénzügyi szektort érintő mutatókban Magyarország szintén a hátsó régióban található.
 
„Tagvállalataink tapasztalatai az uniós források felhasználásával kapcsolatban nem kedvezőek. A 250 fő feletti nagyvállalatok a legtöbb pályázati lehetőségből ki vannak zárva, a támogatások rendkívül lassan kerülnek kifizetésre, a K+F pénzekre például egyes esetekben akár egy évet is várni kell. A beruházások megvalósítását követően a végső elszámolás bürokratikus és lassú, eközben a bankgaranciát végig fenn kell tartani, ami drágítja a megvalósítást. Az árfolyam-ingadozás nehezíti a cégek tervezési folyamatait: az export árak szerződésileg kötöttek, viszont az import tartalom költsége az aktuális árfolyamon épül be a termékbe.”– mondta el az elemzés kapcsán Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke.