„A három torony által termelt villamos energiát az érvényes támogatási rendszer keretében a Mavir Zrt. veszi át 2018-ig, természetesen a szabályozás által meghatározott áron.
Ezt követően beillesztjük a szélparkot saját, jórészt gázmotorokat tartalmazó mérlegkörünkbe. (A mérlegkör egy virtuális kontó, mely egy szabályozási zónán belül tetszőleges számú betáplálási és elvételi pontból áll. Egy mérlegkörön belül a villamosenergia-beszerzésnek és -leadásnak egyensúlyban kell lennie – a szerk.) Ezen belül az Alteónál körülbelül 25 százalékos lesz a szélkapacitások aránya, a többi a földgázas, illetve a megújulós gázmotoroké.
E portfóliónkkal szélcsend idején is megtermelhetjük a majdani szerződésünk alapján szállítandó villamos energiát, vagyis képesek leszünk a folyamatos termelésre” – válaszolt a Világgazdaságnak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. A szélpark áramát az Alteo 2018 után is zöldáramként kívánja értékesíteni. A társaság áramtermelő kapacitásainak összessége, azaz a 2018 utáni mérlegkör elemei addig persze még bővülhetnek, hiszen az Alteo máris további akvizíciókról, illetve a megújuló energiatermelők támogatására vonatkozó szabályozás (ME- TÁR) hiányában, egyelőre főként külföldön zöldmezős beruházásokról tárgyal a megújuló (szél-, nap- és biogáz)-szektorban.
Az e célra használható forrásait nyilvános részvénykibocsátással szeretné növelni az Alteo, mely a múlt év végén és az idén együtt már mintegy egymilliárd forintért adott el vállalati kötvényt. A tegnapi ügylet egyik ösztönzője az volt, hogy a gazdasági válság miatt csökkent a széltornyok ára is. A válság előtt 1 megawattnyi, szárazföldi, új szélenergia-hasznosító kapacitást 2,2–2,3 millió euróért lehetett Európában megvenni, most 1,6–2,0 millió euróért, de a kétéves létesítmények ára már legfeljebb 1,8 millió euró. Az Alteo 3-4 éves tornyokat vett, amelyek várhatóan még legalább 20 évig működnek problémamentesen.
A másik ösztönző az volt, hogy a széltornyoknak csak a létesítésük drága, az üzemeltetés már viszonylag olcsó. „A szélerőmű fix költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla” – mondta ifj. Chikán Attila. Az akvizíció a hazai megújuló energetika történetének egyik legnagyobb tranzakciója. Az ezt megelőző hazai szélparkvásárlást az MVM hajtotta végre három éve, amikor megvásárolta a 23 megawatt kapacitású Hungarowind társaságot. A hazai beépített szélkapacitások összesen mintegy 330 megawattnyit tesznek ki, ezt – ifj. Chikán Attila szerint – az évtized végéig érdemes lenne megkétszerezni.
Terv van, intézkedés nincs
A megújuló energiahordozók felhasználására vonatkozó nemzeti cselekvési terv (NCST) 740 megawattnyira teszi azt az áramtermelő szélenergia-kapacitást, amelyet a hazai villamosenergia-hálózat összesen be tud fogadni. Magyarország 2020-ra 14,26 százalékra kívánja növelni áramtermelésén belül a megújulók arányát az Európai Parlament által előírt, legalább 13 százalék helyett, az eddigi, tényleges intézkedések alapján azonban ez nehezen lesz teljesíthető. Késik a megújuló energiahordozók új támogatási rendszerének bevezetése, 2006 óta nem adtak ki új, szélerőmű-létesítési engedélyt, és híre sincs annak, mikor írják ki újra a két éve eredményhirdetés nélkül zárt, 420 megawattra kiírt pályázatot. 2010-ben a Magyar Energia Hivatal adatai alapján az országban termelt áram 1,43 százalékát adta az összesen 108 széltoronyunk. Európában tavaly 21,4 százalékkal 94 ezer megawattra nőtt a szélenergia-kapacitások nagysága. A listavezető Németország, mögötte Spanyolország áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.