MFB: Nem javult a beruházási kedv, sőt

A vállalati szektor beruházási aktivitása kismértékben javult a 2011. ősz és 2012. tavasz közötti periódusban, azonban beruházási trendfordulóról nem lehet beszélni. Az MFB szerint 2012 tavaszán a vállalatok 62,3 százaléka számolt be elvégzett fejlesztésekről az előző 12 hónapra visszatekintve, ami egy százalékponttal magasabb a 2011. őszi értéknél, s alapvetően az iparban végbement nagyobb beruházási aktivitásra vezethető vissza. Az exportorientáltabb vállalatok és a nagyobb cégek az átlagnál beruházás-orientáltabbak voltak finanszírozási tartalékaik, illetve a viszonylag stabil külső kereslet következtében.

A vállalatok a beruházásokon belül alapvetően technológiai korszerűsítéseket hajtottak végre a felmérést megelőző egy évben, és kedvező elmozdulást jelent, hogy a költségcsökkentést leelőzve a termelés-, illetve szolgáltatás bővítés szerepelt a második helyen a rangsorban. A vállalati rugalmasság, alkalmazkodóképesség erősödését jelzi, hogy másfélszeresére nőtt (bár továbbra is alacsony) a profilváltást, profilszélesítést végző szereplők aránya.

A képet azonban beárnyékolja, hogy a cégek 43 százalékának esetében az előző egy év fejlesztései elmaradtak a tervezettől (2011. őszén csupán 26,3 százalék volt az arány), és főleg a kisebb méretű vállalatok beruházási tervei nem teljesültek.

A következő egy évre vonatkozó beruházási tervek két újdonsága, hogy a felmérés három éves történetében egyrészt mélypontra zuhant a biztosan beruházást tervező vállalatok hányada (34,1 százalék), másrészt rekordszintre emelkedett a bizonytalan beruházási tervekkel rendelkező cégek aránya (19,3 százalék).

Az elkövetkező 12 hónap vállalati fejlesztéseit a piaci verseny ösztönzi leginkább. A fémfeldolgozás és az ingatlanügyletek kivételével a külső piaci élénküléssel kapcsolatos várakozások jobban beruházásokra sarkallják a vállalatokat, mint a belső kereslet várt erősödése. Az iparban, illetve a szolgáltató szektorban az egyes ágazatok között viszonylag kiegyenlített a külpiacok beruházás ösztönző szerepe, míg a belső kereslet tekintetében jelentősebb iparági szóródások vannak. A növekvő eredményt, illetve megrendelést elért és váró vállalatok jóval beruházás-orientáltabbaknak tűnnek 2012 tavaszán a többi cégnél, azonban mivel a vállalatok kisebb hányadát ölelik fel, ezért makroszinten nem várható általánosan élénk beruházási aktivitás a következő 12 hónapban.

A vállalatok 53,4 százaléka jelzett kapacitásfelesleget 2012. tavasszal, ami meghaladja az eddig rekordnak számító első felmérés 52,2 százalékos eredményét, és gyenge beruházási aktivitást vetít előre az idei évre. A mikro-, közép- és nagyvállalatok is nagyobb arányban jeleztek kihasználatlan erőforrásokat, mint fél évvel korábban, csupán a kisvállalati körben javult a kapacitások kihasználtsági foka.

A vállalati bevételek és a forráshelyzet alakulása továbbra sem releváns tényező a vállalati beruházások ösztönzői között.

A beruházási kedv mérsékelt emelkedése mellett a célzottabb, egy-egy vállalati célra koncentráló fejlesztések előtérbe kerülése következett be az elmúlt fél évben. A következő 12 hónapban is elsősorban a termelés/szolgáltatás bővítése a legnépszerűbb prioritás, azonban a felmérés óta nem tapasztalt mélypontra (39,3 százalék) zuhant a bővítést fontolgató szereplők aránya. Az iparon belül a gépgyártó cégek a leginkább beruházás-orientáltak, azonban fél év alatt közöttük is mintegy 15-15 százalékponttal mérséklődött a költségcsökkentést és a bővítést tervezők részaránya.

A vállalatok számára a legfontosabb beruházási korlátot a piaci bizonytalanság, és a magas hitelkamatok jelentik 2012 tavaszán. A forrásköltségek képezte akadályok kétévnyi fokozatos enyhülés után ismét nehezítően hatnak a fejlesztésekre, és a forráshiánynál és a beruházási cikkek áránál is jobban blokkolják a beruházásokat. A szűkös hitelkínálat, valamint a magas hitelkamatok a legtöbb iparág fejlesztéseit jobban fékezik, mint fél évvel korábban (kivéve az eleve alacsony beruházási hajlandóságot mutató építőipar, gépjármű kereskedelem és -javítás, nagykereskedelem és textilipar kivételével).