ÁSZ: Felül kell vizsgálni a MÜPA üzemeltetési szerződését

A PPP konstrukcióban megvalósult projektek közül kulturális területen a Művészetek Palotáját, a felsőoktatás területén a kollégium beruházási programot a 2006. és a 2007. években már ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Ez alapvetően a fejlesztési programok előkészítésére és megvalósítására irányult, a működtetésről, a szerződéses feltételek teljesüléséről akkor még nem állt rendelkezésre elegendő információ. Ez, valamint a közpénzfelhasználás nagyságrendje indokolta a projektek utóellenőrzésének elvégzését – vezette fel a sajtótájékoztatót Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Az ellenőrzött projektek során a magánpartnerek – saját forrásból, valamint bankhitelből – hosszú lejáratú szerződések alapján építették meg, vagy újították fel, és üzemeltetik a létesítményeket bérleti-szolgáltatási díj fejében. Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a projektek során érvényesületek-e az állam érdekei, vagyis, hogy a közpénzeket gazdaságosan, ellenőrzötten, a társadalom számára hasznosan használták-e fel.

A Művészetek Palotája (MÜPA) rendelkezésre állási díja és közmű költsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj – 2011. évi átlagárfolyamon – várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. A Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege az ellenőrzött – 2007-2010 közötti – időszakban évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.

A MÜPA esetében a szerződés szerint az állam euróban fizet a működtető cégnek, holott a díj több mint 50 százalékban olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalány jellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.

Az állami partner számára jelentős többletterhet jelent az eszközök eredeti állagának helyreállítását, korszerűsítését meghaladó felújítások finanszírozása. Kiderült továbbá, hogy a felújítási-eszközpótlási alapok terhére olyan karbantartási munkálatokat is végeztek, amelyet a szerződés szerint az üzemeltetési díjból kellett volna fedeznie a magánpartnernek.

Az ellenőrzés megállapításai alapján a Művészetek Palotája projekthez kapcsolódóan az ÁSZ javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyen intézkedéseket az üzemeltetési szolgáltatások tartalmának, paramétereinek tételes, ellenőrizhető meghatározására, a teljes körű elszámoltathatóság biztosítására. Emellett a Számvevőszék indítványozta az ellenőrzött kulturális és felsőoktatási projektek előnytelen szerződéses feltételeiből eredő károk miatt a felelősség kivizsgálását.