Extraprofitot termel a szociális üdültetés?

A programban részt vevő nehéz anyagi helyzetben lévő családok ugyanis nehezen juthattak hozzá a szükséges információkhoz, csak a támogatás elnyerését követően, a kötelező önrész befizetése után szembesülhettek az üdülés feltételeivel. Ráadásul a tapasztalatok szerint a szociális célkitűzések ellenére a program nem volt mindig tekintettel a jelentkezők anyagi helyzetére. A szálláshelyek díja ugyanis sok esetben magasabb volt a piaci árnál is, és kérdéses, hogy hová tűnt el az ebből származó extraprofit.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) idén az Erzsébet-utalvány forgalmából mintegy hárommilliárd forint értékben hirdetett meg kedvezményes üdülési lehetőséget, amiben összesen 75 ezren részesülhettek. Például egy öt tagú családnak a 120 ezer forintba kerülő öt éjszakás nyaralását 75 ezer forinttal támogatta az állam. Így az állami – a Human-Jövő 2000 Nonprofit Kht. által kezelt – üdülők garantált forgalomhoz jutottak.

Az utolsó turnus gyerek szombaton hagyja el az államilag finanszírozott Erzsébet-táborokat. „Az Erzsébet-program keretében három turnusban mintegy százötven, 10-18 éves gyerek pihenhet, vitorlázhat augusztus 25-ig az agárdi vitorlástáborban” – mondta Soltész Miklós szociális államtitkár. Hozzátette: a mintegy tucatnyi Erzsébet-táborban – Balatonszárszótól Mátrafüredig – az idei nyáron 14 ezernél több gyermek számára teremtettek lehetőséget a piacinál lényegesen alacsonyabb áron történő táborozásra. Ennek köszönhetően az állami gyereküdülők újra megteltek. A zömmel egyhetes programra az önrész a szimbolikus ezer forinttól tízezer forintig terjedt. „Hasonló támogatásra több évtizede nem volt példa az országban. A program sikeres, s remélhetően jövőre is folytatódik” – hangsúlyozta az államtitkár. A szakmában mintegy 200 gyermeküdültetésre szakosodott vállalkozásról tudni, többségük az elmúlt években rendkívül nehéz helyzetbe került: képviselőik hiába keresték meg az MNÜA vezetőségét még az év elején, az Erzsébet-táboroztatásba nem vonták be őket.