Jönnek a zöld miniáramrendszerek

Magyarországon is terjed a helyi igényre történő hő- és áramtermelés, de az utóbbi jellemzően kapcsolatban áll az országos villamos energia hálózattal.

Az előttünk álló öt évben a zöldenergia-termelő, -elosztó és -szállító rendszerek (angol rövidítéséből RDEG) rohamos terjedése várható, állítja a Pike Research. A fordulatot az hozta, hogy annyira esik e rendszerek ára, hogy már költséghatékonyabbak a ma általános, központosított rendszereknél. Ez utóbbiak jelenlegi szintjének fenntartása ráadásul egyre drágább, miközben a lakosság növekedésével bővül az áram iránti kereslet is.
A világon működő RGED-kapacitások az összes áramtermelő, -elosztó és -szállító kapacitásnak az egy százalékát sem teszik ki. Évente telepített kapacitásaik azonban 2017-ig csaknem megháromszorozódik, vagyis 63,5 gigawattot tesznek ki. Ez 2017-re összesen közel 232 gigawattórát jelent. Dexter Gauntlett, a Pike Research kutatásvezetője e decentralizált rendszerek előnyeként említi, hogy a felhasználó ellenőrizni tudja saját áramtermelését és felhasználását is. Persze, hogy e lehetősége kiteljesedjék, a fiatal iparágnak még fejlődnie kell üzleti modell, technológia, közműkapcsolódások és befektetések terén is. Kibontakozásához új energiapolitikára, szabványokra is szükség lesz, de a tesztek már világszerte megindultak. A RDEG elve szöges ellentétben áll az erőműből történő  hagyományos egyirányú szállítással, de a mostani közműcég–vevő kapcsolattal is.
A RGED-ek többsége a napenergiához kapcsolható, nem véletlenül: egy wattnyi napelem átlagos előállítási költsége a 2006-os 4 dollárról 2011-re 1 dollárra esett. A világ múlt évi napelemmodul-előállító kapacitása 50 gigawatt volt, 2017-re pedig várhatóan 210 gigawattnyira nő.
A Pike Research egy másik tanulmánya szerint a RDEG-ek terjedésével párhuzamosan nőni fog az e rendszereket összekapcsoló, mikro-közműhálózatok piaca is, mégpedig 2018-ig a mostani nagyjából háromszorosára, 3,3 milliárd dollár értékben. Az összekapcsolásnak köszönhetően nő a rendszer működésének megbízhatósága, kiegyenlíthetők a termelési mélypontok és csúcsok, épp, mint a jelenlegi, központosított rendszerekben. A szegmens ma Észak-Amerikában, különösen pedig az USA-ban fejlődik, de az ázsiai, csendes-óceáni térség hosszú távon átveheti a vezetést. Európában annak ellenére is lassabb az áttörés, hogy itt a szabályozás jobban kedvez a mikrohálózatoknak.
A decentralizált energiatermelés Magyarországon sem idegen. A 2030-ig szóló energiastratégia szorgalmazza a biomassza hőtermelő célú, helyi hasznosítást, de már gyakorlati példák is vannak. Érdeklődésünkre a Mavir Zrt.-nél elmondták, hogy ma Magyarországon általában helyben használják fel a megújuló forrásból előállított hőenergiát, de az áramot is, ha azt háztartási méretű eszközzel állítják elő. Az 1-2 megawatt kapacitással rendelkező termelők már inkább eladják a zöldáramukat a támogatott ár miatt.
A Mavir nem tud róla, hogy az országban lennének az országos hálózattól teljesen független energiatermelők. A felhasználók többnyire fenntartják a hálózati kapcsolatot az ellátásbiztonság érdekében, csak a hálózatról megvásárolt energia és/vagy teljesítmény egy részét váltják ki saját termeléssel.
A Mavir rendszerszabályozási feladatait kétféleképpen növeli a megújulóalapú áramtermelés. Az időjárástól függő erőművek termelése kiszámíthatatlanabb, mint a hagyományosoké, ezért az ellensúlyozásukra többlettartalékot kell fenntartani a rendszerben. A másik szempont az, hogy másfajta együttműködésre van szükség a nagy számú, de kisebb egységteljesítményű termelőkkel. A kialakuló gyakorlat biztató: úgynevezett szabályozó központok jönnek létre a sok kis szereplő összefogásával.
A rendszerirányító szerint a megújuló energiák felhasználása a környezetkímélő és fenntartható (villamos)energia-ellátás eszköze. Nem csak növekvő, de stagnáló vagy csökkenő igény esetén is célszerű kiváltani egyéb források kisebb-nagyobb részét megújulókkal. Tavaly a bruttó hazai villamosenergia-fogyasztásnak mintegy 6 százaléka származott ilyen forrásból.

Szeptember 11-én startol a piac-összekapcsolás
A múlt héten zárult tesztek tapasztalatai alapján úgy döntött a magyar, a cseh és a szlovák villamosenergia-piacok összekapcsolásáért felelős munkabizottság, hogy szeptember 11-én egyesíthetők az érintett másnapi piacok. Aznap tehát szeptember 12-i szállításra lehet ajánlatokat adni és kérni, ügyleteket kötni. A tranzakciók felső határa az a kapacitás, amint a három ország közötti határmetszékek megengednek. Ez újabb lépés lesz az egységes európai árampiac létrehozása felé – írja közleményében az együttműködés magyar tagja, a HUPX Zrt. A társaság 2007-ben jött létre 20 millió forint alaptőkével, a magyarországi szervezett villamosenergia-piac létrehozására. A másnapi kereskedés 2010. július 20-án indult meg a magyar áramtőzsdén. Anyavállalata a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Az összekapcsolás csehországi részvevője az OTE, a.s. villamos energia és gázpiaci rendszerirányító, a szlovákiai pedig OKTE, a.s., amely északi szomszédunk másnapi áramkereskedését irányítja.