Már nem reménykedhetnek az autókereskedők

A múlt hónapban forgalomba helyezett 3521 személyautó csaknem darabra ugyanannyi, amennyi az elmúlt két év szeptemberében rendszámot kapott. Igaz, a Datahouse kilenc havi összesítése szerint a háromnegyed évben a tavalyi azonos időszaknál 16 százalékkal több, 39 317 forgalmi engedélyt adtak ki új autókra, ám úgy tűnik, megállt az eddig az autókereskedők számára valamennyi reményt nyújtó pozitív trend.

Az elmúlt 12 hónapban az egy évvel korábbinál jóval több autókereskedő cég vált fizetésképtelenné. A szektorban 4,45 százalékról 5,17 százalékra emelkedett a gépjármű-kereskedő és javító cégek fizetésképtelenségi aránya, ami jóval a magyarországi átlag fölött van – derül ki a Bisnode csoporthoz tartozó, PartnerControl céginformációs szolgáltató elemzéséből, amely szerint a gépjármű-kereskedelem a tavalyihoz hasonlóan a hatodik a legnagyobb bedőlési arányú ágazatok listáján.

Mindennek eredményeként a cégalapítási kedv is jelentősen mérséklődött a tavalyi év azonos időszakában mért adataihoz képest, a cégszám is csak kismértékű emelkedést mutat. Amíg 2011-es év júliusával végződő 12 hónapban a gépjármű-kereskedelem cégeinek 10,5 százalék volt újonnan alapított, a 2011 augusztusától az idei július végéig terjedő egy évben ez az érték 9,5 százalékra esett vissza.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) azonban továbbra is úgy gondolja, hogy az év végére a piac növekedése eléri az előre jelzett 10 százalék körüli értéket. Bár – teszi hozzá Erdélyi Péter az MGE elnöke –, az összmennyiség még mindig alatta marad annak, ami a szakma fenntartásához elegendő lenne. Az új személyautó értékesítés több mint 70 százaléka céges vagy közületi flottavásárlás, így a kereskedelem számára fontos magánvásárlók továbbra sem tűnnek föl a piacon.

Mivel a céges gépjármű vásárlások elsősorban Budapesten történnek, a vidéki márkakereskedők helyzete rendkívül nehéz, mert az általuk értékesített mennyiség olyan alacsony, hogy sok helyen a heti egy darabot sem éri el. Tegyük hozzá, hogy noha július végéig erőteljesen bővült kishaszonjármű értékesítés, az elmúlt két hónapban már nagyjából tizedével esett a bázishoz képest.

Noha az első kilenc hónapban összesen a kishaszon jármű forgalom mintegy hét százalékkal bővült, ez nem sok vigaszt jelent a vidéki kereskedők számára. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) augusztusi felmérése szerint az autószalon tulajdonosok száma az egy évvel korábbi 324-ről 312-re csökkent. Amíg egy-egy megyére 9-31 kereskedés jut, a fővárosban és Pest megyében 145 működik, ami a magyarországi értékesítési pontok 30 százalékát teszi ki.

A legkevesebb kereskedés Nógrád és Békés megyékben található, itt csak 9-9 kereskedés működik. Nógrád megyében, a lakosság anyagi helyzete mellett magyarázat lehet erre Budapest és Pest megye közelsége is. Az ország keleti és nyugati felének különböző gazdasági helyzete azonban nem látszik a márkakereskedések megoszlásában, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 márkakereskedés található, míg Tolnában 11, és Vas megyében 12.

A fentiektől eltérő kereskedésekben forgalmazzák a motorkerékpárokat és a nagy haszonjárműveket. A rendszámos motorkerékpárok eladása csupán márciustól augusztusig számottevő, azonban a sajátos adófeltételek (és persze a vásárlóerő gyengülése miatt) az a "számottevő" jelző is siralmas mennyiséget takar. A legtöbb – összesen 263 – motor áprilisban került a vevőkhöz. Ráadásul a motorkerékpár piac visszaesése az augusztusi minimális növekedés után ismét folytatódott. Így az elmúlt év első kilenc hónapjában elkeltnél az idei szeptember végéig nyolc százalékkal kevesebb, csupán 1460 motor kapott rendszámot.

A nagy haszonjármű piac a tavalyi jelentős növekedése tehát az erős bázis után még úgy is öt százalékos emelkedést mutat, hogy szeptemberben öt százalékkal csökkent a teherkocsi átadások száma. A kategória forgalma meghaladja a gépjárműimportőrök várakozását, és az MGE az eredményeket a nemzetközi versenyben sikerrel szereplő magyar fuvarozók teljesítményének tulajdonítja.