Miért nem kell nekünk fali kazán? - Matuzsálemekkel fűtünk

Öt év alatt megfeleződött a magyarországi lakásokhoz, családi házakhoz eladott fali kazánok száma: míg 2007-ben körülbelül 110 ezer ilyen termék kelt el, az idén várhatóan már csak 50 ezer.

Az 5-6 nagy hazai forgalmazó egyike, a Vaillant Saunier Duval Kft. már azzal is elégedett lenne, ha az idén tartani tudná tavalyi értékesítési szintjét. Seidl Gábor ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: a piaczsugorodás okai a válságban keresendők. A válság következményeként ugyanis lezuhant, az idén már csak 4 ezer körüli azoknak az új építésű házaknak a száma, amelyekben egyedi fűtés megoldást alkalmaznak.

Átalakult a fali kazánok prémium, közép- és alap minőségű gyártmányokat kínáló piaca is. Igaz, ezen belül a prémium szegmens szerencsére változatlan maradt, vagyis továbbra is megvan az a vásárlói kör, amely a komplex, energiatakarékos és megújuló energiahordozók bevonását is tartalmazó megoldásokat keresi. A középső szegmens azonban eltűnt, lecsúszott az alaptermékeket kereső sávba. Az alapminőségek keresők száma azonban még így sem bővült a piac egészének zsugorodása miatt.

A Vaillant – amely Seidl Gábor becslése szerint a fűtéshez kapcsolódó termékek hazai piacának a negyedét fedheti le –, értékesítési tapasztalata alapján a mai, magyarországi trend az, hogy a lakosság menekül a gázfűtéstől. Le persze nem mond róla, hiszen nálunk európai összevetésben is az egyik legmagasabb a gázfűtéssel való ellátottság, de erőteljesen keres mellé kiegészítő fűtési megoldásokat is. A vásárlóerő csökkenése azonban itt is megmutatkozik: a hazai gázkazánok átlagos kora körülbelül 20 év, ezzel Európában rekorderek vagyunk.

A gáztól eltérő, lényegében mindent égető megoldások egyik következménye a szálló por koncentráció növekedése. A szakember által hivatkozott tanulmány szerint 2005-2006-ban Pest megyében még a lakosság csök öt százalékának volt alternatív tüzelési megoldása, és azt se nagyon használta. Mostanra e kör 40 százalék állított be valamilyen kályhát, vegyes tüzelésű kazánt, többnyire használja is.
   
Seidl Gábor szerint sokat javíthatna a helyzeten, hogy az energiatakarékossági támogatásokról az a mutató alapján döntenének, amely megmondja, hogy adott összegből mekkora fajlagosan megtakaríthatás érhető el. A családi házanként mintegy 3 millió forintba kerülő nyílászárócsere és épületszigetelés hozadéka például 30-35 százaléknyi energiaspórolás, ám ugyanez a csökkenés elérhető az épület fűtési rendszerének 800 ezer forintba kerülő felújításával, cseréjével is. A drága szigetelés ellen szól az is, hogy minél tökéletesebb, annál több mérgező szén-monoxid marad az épületben.

Jelen helyzetben a tavaly 3,2 milliárd forint árbevételt elért Vaillant Kft. tavalyi értékesítése megismétlésére, illetve szolgáltatásai erősítésére összpontosít. Ez utóbbiak közé tartozik például, hogy hitelkonstrukciókat szervez vevőinek, vállalja a fűtőberendezések távfelügyeletét, karbantartó és javító megbízásokat vállal. A hazai piacon összesen 32-33 cég forgalmaz hasonló termékeket, a legnagyobbak mellette a Viessmann, a Bosch, a Buderus, a Baxi és az Ariston.

Gyártás 14 országban

A német Vaillant csoport melegvíz-ellátási és fűtési rendszerek fejlesztésével, gyártásával, értékesítésével és szervizével foglalkozik. A családi vállalkozásnak tavaly világszerte 12,4 ezer dolgozója volt, árbevétele pedig 2,3 milliárd eurót tett ki. A Vaillant 14 országban termel, Magyarországról beszállítói vannak.