Veszélyes utakon

Az eddigi vizsgálatok szerint bizonyos, hogy nem műszaki hiba okozta Lázár János kisbuszának szerda reggeli balesetét. Az elkerülhetetlen ütközés következtében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kisbusza a legsebezhetőbb részen – az oldalán – találta el a Ford Fiestát. Az eddigi információk szerint a sofőr tapasztalt és jó gépkocsivezető: már több mint egymillió kilométert vezetett és több nehéz helyzetet is megoldott. Tavaly egy olyat is, amikor az autópályára forgalommal szemben felhajtó ámokfutók útjából tért ki.

Tény: annak ellenére, hogy a többi úthoz viszonyítva az autópályákon sokkal kevesebb és kevésbé súlyos baleset történik, Magyarországon az M5-ös az az autópálya, ahol rendre a legtöbb ember meghal. Tavaly 10 halálos baleset történt itt. Ráadásul éppen október az a hónap, amikor a legtöbb halálos és súlyos közúti baleset történik hazánkban.

Kőrös András, a Groupama Garancia Tanpálya centrumának vezetéstechnikai szakértője azt mondja: ebben nincs semmi különös. Október az a hónap, amikor az úttesten egyik-napról a másikra a nyárból a télben találhatja magát a sofőr. Ilyenkor változnak leggyorsabban és legnagyobbat a látási viszonyok, a hőmérséklet és utóbbi következtében a tapadási viszonyok. Ködben, szürkületben és csúszós úton bárkit érhet meglepetés, ráadásul ilyenkor legtöbben még nyári gumikkal közlekednek.

„A személyi sérüléssel végződő balesetek legnagyobb részét a rosszul megválasztott sebesség okozza – mondta Kőrösi András. Úgy véli, minden helyzetre fel lehet készülni, sokféle technikát meg lehet tanulni, de a fizika törvényszerűségeit legyőzni lehetetlen. Vagyis csak egy módon vigyázhat magára, aki nem elég rutinos: ha lassan megy az autójával. Olyan lassan, hogy adott körülmények között biztonságban érezhesse magát. De ezt nem szabad a szerencsére bízni. Ausztriában és Szlovéniában például kötelező olyan tanpályákon, speciális körülmények között vezetni a jogosítvány megszerzéséhez, mint a mogyoródi. Ilyenből nálunk három van, Ausztriában pedig húsz.

Tavaly Magyarországon 15 800 közlekedési baleset történt, ebből 563 volt halálos és az autópályákon utóbbiból mindössze 29 történt. A legtöbb az M5-ön, balesetből azonban az M1-esen és az M7-esen történik a legtöbb évek óta.

Csohány Domitilla, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. kommunikációs szakértője azt mondta: az általuk mért adatok és a sokéves tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai autópályákon háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az egyéb típusú országos közutakon. Ráadásul 2012. első félévében az ÁAK Zrt. által kezelt úthálózaton – a korábbi évek ugyanezen időszakához képest – csökkent a személysérüléssel járó balesetek száma. Az első félévben az ÁAK hálózatás a 137 személyi sérüléses baleset közül 14 volt halálos kimenetelű.

Az autópályán a legtöbb halálos baleset oka a - szakszóval - utolérés, legtöbbször a követési távolság be nem tartása és gyorshajtás miatt. Ezen kívül az első félévben két esetben is halálos kimenetelű balesetet eredményezett egy eddig nem jellemző autópályabaleseti típus, a gyalogos-elütés. Ezeknél az eseteknél műszakik okoból veszteglő járművek miatt tartózkodtak gyalogosként a pályán a balesetet szenvedett emberek.

Vannak olyan utak hazánkban, ahol az átlagnál több a baleset és többen is halnak meg. Ezek többségében főutak, hatalmas forgalommal. Amióta például megépült az M6-os autópálya, a régi 6-os úton majdnem felével csökkent a balesetek száma. De az M5-ös teljes szakaszának megépítése és matricásítása előtt az 5-ös főút számított az abszolút halálútnak Magyarországon.

Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvívője azt mondja: önmagában a balesetszám nem fejezi ki az utak baleseti kockázatát, tekintve, hogy például egy 300 kilométer hosszú úton abszolút számokat nézve értelemszerűen több baleset következik be, mint mondjuk egy 30 kilométer hosszúságú szakaszon. Akkor viszont, ha egy kilométerre vetítik ezt az adatot, kiderül, hogy hol a legnagyobb a veszély.

Az ország 91 főúti besorolású közútjának hossza 6475 kilométer, ezeken az elmúlt három évben 10918 baleset történt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos főúton másfél kilométerenként volt valamilyen baleset. A 10918-ból 779 ütközés volt halálos, vagyis nyolc kilométerenként történt egy. Évek óta a 4-es főút a legveszélyesebb, igaz, ez az egyik leghosszabb is, 320 kilométer és évente közel ugyanennyi baleset történik rajta, tehát minden kilométerre esik egy.

Hasonló több is van: a Budapestről Vácra, vagy az Esztergomba vezető főúton, vagy például a Veszprém és Csopak közötti úton még ennél is több ütközés történik. A 4-es út azért veszélyesebb mégis, mert ott minden tizedik karambol halálos kimenetelű. A veszélyes utak között a legtöbb olyan, amelyik tranzitút, vagyis országhatárig tart és nagy kamionos forgalom jellemző rá.

A közútkezelő adatai szerint 12 olyan út van, ahol az elmúlt három évben nem történt halálos baleset. Ha pedig az összes utat figyelembe vesszük, azt állapíthatjuk meg, hogy mindenhol kevesebb volt a baleset és a halálos ütközés is. Igaz, van még hova fejlődni, de a szigorítások - és a drágább üzemanyag - miatt, egyre javul a közlekedési morál.

Holló Péter professzor, az MTA doktora, a Közlekedéstudományi Intézet kutatója azt mondja: minél gazdagabb egy ország és minél jobbak az autók, annál kisebb a halálozási kockázat. „Van egy szigorú törvényszerűség, amely Göran Nilsson svéd kutató nevéhez fűződik – mondta Holló Péter. – Eszerint az átlagsebesség változásának negyedik hatványával nő a meghaltak száma. Azaz ha 10 százalékkal nő az átlagsebesség, törvényszerű, hogy 50 százalékkal több a halott az utakon. Nem a balesetek száma nő, hanem súlyosabbak lesznek.”

Amikor hazánkban 1993-ban lakott területen belül 60-ról 50-re csökkentették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a halálesetek száma. Amikor aztán 2001-ben 10 kilométer/órával megemelték a limitet lakott területen kívül, kétszázzal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A szigorítások ugyan közrejátszottak a javulásban, de a baleseti gyakoriság nem csak a szabályokon múlik. A forgalom nagysága például alapvetően befolyásolja ezt. Az elmúlt válságos években és az üzemanyagárak drasztikus emelkedése következtében pedig jelentősen kisebb az autós forgalom, nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte, éppen ezért a statisztikák mindenütt látványosan javultak az elmúlt években.

Magyar Közút Nonprofit Zrt a következő három év alatt 11,5 milliárd forintot költ európai uniós és hazai forrásokból a közlekedésbiztonsági helyzet javítására. A beruházásokban minden megye érintett valamilyen formában és mindenütt a baleseti gócpontokra igyekeztek kiemelt figyelmet fordítani. Biztonsági burkolati prizmákat, akusztikus eszközöket, villogókat, jelzőlámpákat, vagy közvilágítást létesítenek azokra a helyekre, ahol évek óta több baleset történik, mint az átlag.

Magyar Közút Nonprofit Zrt a következő három év alatt 11,5 milliárd forintot költ európai uniós és hazai forrásokból a közlekedésbiztonsági helyzet javítására. A beruházásokban minden megye érintett valamilyen formában és mindenütt a baleseti gócpontokra igyekeztek kiemelt figyelmet fordítani. Biztonsági burkolati prizmákat, akusztikus eszközöket, villogókat, jelzőlámpákat, vagy közvilágítást létesítenek azokra a helyekre, ahol évek óta több baleset történik, mint az átlag.

Több ellenőrzés kellene A szakemberek szerint a közlekedésben is a tettenérés valószínűsége képes érdemben befolyásolni a szabályok betartását. Amíg azonban az elmúlt években sokat szigorodott a szabályozás és drasztikusan emelkedett a büntetés mértéke nálunk, a rendőri jelenlét nem lett nagyobb a közutakon.

Egy nemzetközi tanulmányból kiderül: a megkérdezett autósokat az elmúlt három évben alig állította meg rendőr. Vagyis más európai országokhoz képest nálunk nagyon alacsony az az érték, ami azt jelzi, hányszor találkozik a hatósággal az autós. Így a tettenérés valószínűsége Magyarországon nagyon kicsi. Ez azt jelenti, hogy a gépkocsivezető csak arra figyel, hogy akkor legyen szabálykövető, akkor ne menjen gyorsan, ha rendőrt lát és nem azért viselkedik következetesen szabályosan, mert tudja, könnyen lebukhat.

-->