Ellepnek minket az olcsó kínai ékszerek?

A kínai ékszergyártás évi 12 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, és bár a közeljövőben valamelyest lassulni fog ez a folyamat, így is figyelemreméltó tényezővé válik az ágazat életében Kína – idézi a piaci elemzésekkel foglalkozó IBIS World frissen megjelent jelentését a diamondintelligence.com.

Az ékszerpiaci szakportál hozzáteszi: a 2007 és 2012 közötti száguldás aránylag keveset veszít lendületéből: számítások szerint a kínai ékszergyártás még ezek után is olyan ütemben fog nőni, hogy az ágazat árbevétele 2017-ig évi 8,5 százalékkal bővül majd. Erre az időre az iparági árbevételt 81.1 milliárd dollárra teszi az elemzés.

Az IBIS World jelentése kiemeli: Kína máris a világ második legnagyobb ékszergyártója, és egyben a második legnagyobb ékszervásárló is. Kína a világ legnagyobb smaragd-, igazgyöngy-, és platinaékszer-vásárlója, és az aranyékszerek második legnagyobb piacát adja India után.

A kínai lakosság birtokában lévő aranyékszer egyelőre nagyon alacsonynak számít. Egy átlagos kínainak csak három grammnyi aranyékszere van, az éves fogyasztás pedig csak 0,2 gramm. Mindez összehasonlítva a világ többi részével elég kevésnek számít, a világátlag 25 gramm fejenként, míg egy átlagos amerikainak és európainak 100-200 grammot nyom az ékszergyűjteménye.

A kínai érték még az Ázsiában aranynagyhatalomnak számító indiai mutatót is jelentősen alulmúlja, ahol fejenként 15 gramm aranyat tartanak. Az egyre növekvő kínai középosztály azonban hamar előretörthet ezen a téren is, hiszen egyre növekszik az igény az aranyékszerekre. Az iparág azon túl, hogy kiszolgálja a rohamosan bővülő belső piacot, jelentős exportot is bonyolít.

A kínai ékszerexport értéke idén várhatóan 21,2 milliárd dollár körül alakul, amely az ágazat árbevételének 39,3 százalékát adja. Eközben az import értéke 16,0 milliárd dollár, amely a kínai belső kereslet 32,9 százalékát teszi ki.