Öt reaktortípusból választhatunk

A nyilvánosság elé lépett az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. A társaság igazgatósági elnöke, Baji Csaba a társaság sajtótájékoztatóján ismertette a bővítés eddigi történetét, amelyben az első mérföldkő az volt, hogy 2009-ben az Országgyűlés elvi hozzájárulását adta az előkészületekhez, a legutolsó pedig az, hogy ez év július 26-án létrejött a projektfejlesztő társaság.
Szóba jöhető, telepíthető reaktortípusként az AES-2006, az ATMEA1, az AP1000, az EPR és az APR1400-as típusokat említette, amelyek megfelelnek a magyarországi bővítés kapcsán már megfogalmazott elvárásoknak.
 

A tervezett beruházás indokaként – a lebontandó blokkok pótlása mellett – Baji Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2035-ig 71 százalékkal nő az energiaigény, aminek a kielégítésében a szénbázisú létesítmények egyre kisebb, a megújuló és a nukleáris alapúak pedig egyre nagyobb súlyt fognak képviselni. A növekvő keresletet a mostaninál 70 százalékkal nagyobb villamosenergia-termelés fogja kielégíteni, amelyen belül az atomenergia előállítása várhatóan 60 százalékkal emelkedik.

A rendezvényen Hamvas István , a harminc éve biztonságosan működő és az ország legolcsóbb áramát adó Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója adott áttekintést a létesítmény eddigi működéséről. Mint elmondta, épülése idején az atomerőmű az akkori legfejlettebb technológiát képviselte. Az azóta folyamatosan végrehajtott fejlesztéseknek, korszerűsítéseknek köszönhetően ma is stabilan, megbízhatón működik. Ezen intézkedések között kiemelt részletességgel beszélt a célzott biztonsági felülvizsgálat (stresszteszt) tapasztalatairól, amelyek szerint például sem az eddigieknél nagyobb földrengés, szélsőséges időjárási helyzet, a külső áramellátás elveszítése és a hűtést szolgáló Duna vízállásának csökkenése nem olyan esemény, amelyre az erőmű ne lenne felkészülve. Persze további javítási lehetőség mindig van, ezekre sort is kerít a zrt. Leszögezte azonban, hogy a környezetvédelmi vizsgálatok szerint a paksi atomerőmű az elmúlt harminc évben semmilyen környezeti hatást nem okozott.
 

„2030-ig 30 százalékkal nő a hazai áramigény, igaz, ezt még sok minden befolyásolja” –mondta Nagy Sándor, a 9 milliárd forintos alaptőkével létrehozott projektcég vezérigazgatója annak egyik indokaként, miért van szükség Magyarországon új atomerőműre. Az előbb-utóbb szükségessé váló erőműbezárások, a magas áramimport kiváltása, az ország kevés primer energiahordozója ellátásbiztonsági oldalról szól a beruházás emellett, de fontosak a klímavédelmi szempontok is.
A társaság fő feladatai a finanszírozási konstrukció kidolgozása, a hálózati csatlakozás előkészítése, földtani és más vizsgálatok, figyelembe kell venni a hazai és a térségi árampiac jellemzőit is. Fontos munka a finaszírozás előkészítése. Kérhetünk kulcsrakész beruházást, de megelégedhetünk csak a reaktor lelkének a szállításával is. A társaság feladata az engedélyezetés, és a tenderek előkészítése is.

Előretör az atomenergia

A világon ma 437 működőképes atomreaktor van, ebből 132 az Európai Unióban. Globálisan jelenleg 64 reaktor épül, ebből négy jut az Európai Unióra, és igen fontos adat az is, hogy jelenleg negyven olyan ország mérlegeli a nukleáris energia békés célú hasznosítását, amelynek eddig nem volt atomerőműve.