Újabb érvágás az energiacégeknél

Többek között az energiacégek terheinek további növelésével kíván az állam újabb bevételekre akar szert tenni. Összesen 40 milliárd forintot vár az érintett társaságok eredményére vetített adók 50 százalékra történő emelésétől, de ebből 15,5 százalékot elenged, ha az annak megfelelő részt az érintett társaság beruházásra fordítja. A még az előző kormány által ideiglenesen bevezetett Robin Hood adó kisebb tevékenységi körre vonatkozott annál, mint amekkorára a mostaninál a kormány által már állandósított és most megnövelendő adó vonatkozik. Ám még így sem érint mindenkit, adott energiacsoportoknak csak egy-egy tevékenységére vonatkozik.

Így például hiába volt hatalmas, 153,7 milliárd forintos a Mol csoport tavalyi, konszolidált, az anyavállalati részvényesekre jutó eredménye, az ideinek csak a töredéke veszne el a részvényesek számára az új szabályozás miatt, mert csak néhány Mol-leányra vonatkozik. Ám éppen a Mol az egyik olyan társaság, amely beruházásokkal kitérhet az új sarc egy része elől: nemrég maga közölte, hogy felgyorsítja a projektjeit. Viszont ezentúl hiába nem fizet osztalékot: egyik résztulajdonosa, az állam adóágon is kiveheti belőle, amit kiszemelt. A cégnél egyelőre nem nyilatkoztak lapunknak, mint mondták, tanulmányozzák a vasárnap este benyújtott indítványt, főként természetesen arra kíváncsiak, abból mi vonatkozik rájuk.

Sajátos az E.On csoport helyzete is, és még ott is osztanak-szoroznak. A Mollal szemben a hazai E.Onnak nehéz eldöntenie, hogy mely területek fejlesztésére fordítson a tervezettnél több pénzt, mert még azt sem tudja, meddig marad mostani tulajdonosánál. Előbb-utóbb ugyanis az állami tulajdonú MVM ellenőrzése alá kerül. Így viszont aligha készül itteni, hosszú távú tervei miatt komolyabb fejlesztésekre. Nyereséges, tárolásra szakosodott tároló cégére a Robin Hood adó és annak emelése csak ritka esetekben vonatkozik. A gáznagykereskedő E.On-leány tavaly adózás után 600 forintos mínuszban volt, s jelenlegi szabályozás mellett az is marad. Az egyetemes szolgáltatásban és a versenypiacon aktív, harmadik nagy hazai E.On cég 1,75 milliárdos adózott eredményéből csak mutatóban hagyott a cégben valamennyit (147 milliót) a tulajdonos, amelynek tehát érvágás lesz az adóemelés.

Az MVM csoport állami tulajdonú volta miatt van egyedi helyzetben, de a csoport egészét egyébként sem érinti az emelés. Az anyacég tavaly kivette a teljes osztalékot leányvállalataiból, a nála összegyűlt 26 milliárdból viszont csak 10 milliárd került az államhoz. A szabályozás megszületése előtt szintén nem nyilatkozó csoportnak kevésbé lenne baj az adók növekedése, hiszen, ha a tulajdonosa fejlesztésről dönt, ahhoz forrást is szervezhet. És a csoport szintén élhet a beruházások lehetőségével. A GdF Suez, a Tigáz és a Shell nagy veszteségei viszont arra figyelmeztetnek, hogy fogytán az energiacégekben rejlő tartalékok.

Nincs több bőr a Panrusgázon

A tavaly 8,1 milliárd forint adózott eredményt elért Panrusgáz Zrt.-től már aligha tud további pénzt elvenni az állam a most megnövelni kívánt adóval, elvégzi ezt a munkát az iparűzési adó módosítása. Azzal, hogy 80 százalékról 70-re csökken az iparűzési adó kivetésekor figyelmen kívül hagyandó árbevételhányad, várhatóan el fog olvadni az amúgy kis fajlagos nyereségű gázközvetítő cég profitja. A Panrusgáz az előző energiaadó-emelés elől még kitért: felszámolta nagykereskedelmét.