Hogyan vegyünk gáztárolót?

Nem véletlen, hogy a 2013-as költségvetési törvény módosításában nyitva maradt az a pont, hogy az E.On földgáztárolójáért és gáz-nagykereskedelmi üzletágáért fizetendő 875 millió eurón felül mennyit fizethet még az állam, s csak az összeg felső határát rögzítették 90 milliárd forintban.

Az ugyanis, hogy a tároló-létesítmények valójában mennyit érnek, illetve azokkal ténylegesen mennyi gáz cserél gazdát, csak a közelgő vizsgálatokon, méréseken és auditálásokon múlnak.

A tárolókban kétféle gáz van, a későbbi felhasználásra bepréselt mobilgáz, amelynek egy része különböző gázkereskedők, gázszolgáltatók és nagyfelhasználók tulajdonában van, illetve az úgynevezett párnagáz, amely egyfajta rugóként szolgál a mobilgáz kivételéhez. Bár valamekkora mennyiség a párnagázból is kivehető, ez nem elsősorban energiahordozónak, hanem a létesítmény amortizálódó, esetenként pótlandó részének tekintendő.

Magyarországon legkésőbb április 15-én zárul a tárolókból való gáz kivétele.  Az ezt követő, körülbelül kéthetes mérési időszak alatt derül ki, hogy például összesen mennyi párna- és mobilgáz maradt bennük, hogyan változott a gáztároló szerkezete, hová tolódott el a gáz- és a víztároló rétegek találkozása, milyen a kutak állapota.

Az így kapott gázmennyiségi adatokat azután össze kell vetni a kereskedelmiekkel. Ez utóbbiak nemcsak a gáz fogyását mutatják, hanem azt is, hogy a tárolókba mikor, milyen áron beszerzett és mekkora mennyiségű gáz került be. Ez utóbbi adatok ismeretében számítható ki az, hogy a még meglévő gáz ténylegesen mennyit ér. Természetes megállapítása e méréseknek az is, hogy a mindig jelen lévő elszivárgás miatt kevesebb gázt találnak a tárolókban, mint amennyinek ott papíron lennie kellene. Ez nemcsak a gáz értékét befolyásolja, de sokat mond a létesítmény állapotáról, végső soron tehát a megvásárlandó üzletág értékéről is.

Lapunkat szakmai körökből arról tájékoztatták, hogy e mérések kiértékelése a nyár végére, vagy az őszre készülhet el. Ezen adatok ismerete, auditálása nélkül nem határozható meg a tulajdonost cserélő eszközök reális értéke. A mérések után egy-két héttel már indul a téli időszakra szánt gáz betárolása, amelynek lezárultával, vagyis az ősszel újabb tároló-ellenőrzés következik, újabb értékbefolyásoló hatással.

Az üzletágért fizetendő, „még legfeljebb 90 milliárd forint” felső határa jóval lejjebb is nyomható, ha az MVM nem veszi meg a tárolóban lévő gázt, hanem felajánlja, hogy ugyanakkora mennyiséget a későbbiekben az E.On rendelkezésére bocsát, akár több évre elosztva is, például baumgarteni, vagy az osztrák-német határon való átvétellel. E lecseréléssel az MVM kihasználhatná azt a lehetőséget, hogy olcsóbban beszerzett gázzal fizeti ki az E.Ont, mint amennyit az fizetett a tulajdonost cserélő gázért.

A vételárat számos olyan dolog is befolyásolja, amelyekről az előttünk álló hónapokban kaphat képet a vevő. Ilyen a gázkutat vezető gázcsövek állapota, vagy a gázlétesítmények által használt ingatlanok (bányatelkek) szolgalmi jogának, tulajdoni viszonyainak helyzete. Szükség lesz egy menedzsment auditra is annak feltárására, hogy milyen értéket képvisel az átveendő E.On cégeknél alkalmazott szakemberek ismerete, s hogy közülük majd kiket lesz célszerű átvenni.

Mindez olyan összetett és időigényes feladat, hogy akár egy év is eltelhet addig, amíg az MVM ténylegesen az ellenőrzése alá vonhatja az E.On gáznagykereskedő és gáztároló leányvállalatát. Az addig eltelő időszakban valamiféle kettős vezetés képzelhető el a két E.On cég élén.

Az ügylet bonyolult voltát mutatja, hogy ilyen megállapodásokhoz nemzetközi tanácsadókat szoktak igénybe venni, e területre (is) szakosodott például a Morgan Stanley. Nem lenne meglepő tehát, ha az MVM a közeljövőben tendert írna ki az ügylethez szükséges tanácsadásra.

Folytatás Moszkvában

A Világgazdaság információi szerint a múlt hét derekától néhány napon át Moszkvában tárgyalt az MVM vezetése. A fő téma a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi előkészülete volt. Megtárgyalták a beruházáshoz szükséges pénzügyi tanácsadó kiválasztásának, illetve a majdani kivitelezők pályáztatásának a módját. Formálódnak a projekthez kapcsolódó munkabizottságok is. Korábbi értesülésünk szerint magyar elképzelések szerint a Déli Áramlat magyarországi szakaszáról lenne egy leágazás a Kecskemét alatti Városföld felé. A település gázlétesítményei ennek köszönhetően, és abban az esetben, ha a hazai gáztárolók egy orosz-magyar konstrukcióban részt vennének a Déli Áramlat kiszolgálásában, térségi gázelosztó központtá fejlődhetne. A gáztárolási együttműködés szintén magyar kezdeményezés.