Nem a rendelőállamosításra

A 123, még önkormányzati szakrendelőből a szövetség értesülése szerint mindössze tizenegyet adnak át az államnak, döntően kistérségi társulásban működtetett rendelőket.
Szerettük volna az értesülést hivatalos forrásból is megerősíttetni, de az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt mondták, hogy még nem összesítették a beérkezett önkormányzati jelzéseket.

Ha valóban ilyen kevés helyhatóság adja át a rendelőt, a döntésben egy egyszerű ok is közrejátszhatott - vélekedett Pál Miklós, a továbbra is városi tulajdonban működő Dunakeszi Rendelőintézet igazgatója. Ez pedig az, hogy hogy bár a május 1-jére kitűzött szakrendelő-államosítással kapcsolatban február 15-ig kellett nyilatkozniuk szándékukról az önkormányzatoknak, ez nem zárja ki azt, hogy ha nem tudják tovább biztosítani az ellátást, a későbbiekben mondjanak le arról. Már csak azért is, mert a járóbeteg-ellátás biztosítása a törvény szerint immár állami feladat.

Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserközpont igazgatója szerint nem is helyes irány, hogy az egészségügyi kormányzat ilyen szinten a tulajdonváltásra helyezte a hangsúlyt. „Kritikusan meg kell állapítani” ugyanis – mint mondta --, hogy a kórházak államosításának tapasztalata azt mutatja, hogy ez rövid távon nem eredményez látványos javulást az egészségügyben. A szakember úgy látta, ha a kormány a tulajdonváltás helyett arra helyezte volna a hangsúlyt, hogy anyagilag érdekeltté tegye a szakrendelőket abban, hogy végleges ellátást nyújtsanak, akinek csak lehet, ahelyett, hogy továbbküldené a kórházba, még a jelenlegi forrásszűkös helyzetben is nagyobb eredményt lehetett volna elérni.