Túlsúlyos és beteg a magyarok többsége

Az elhízás okozta társadalmi költségek az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát is elérik. A közvetlen egészségügyi kiadások 6 százaléka írható az elhízottság rovására. Az olyan, elhízás okozta indirekt költségek, mint a munkaképesség csökkenése, a direkt költségekkel közel azonos nagyságrendet képviselnek.

Mindezek alapján elgondolkodtató, hogy a piackutató cég legfrissebb adatai szinte semmiben nem térnek el attól, amit az elmúlt években tapasztaltak. Hazánkban továbbra is magas, átlagosan 54 százalék a túlsúllyal küzdők aránya, és majdnem egyötödük konkrétan elhízottnak számít.

A számok igazolják a laikus tapasztalatot: míg a fiatalok körében, 26 év alatt „csupán” 22 százalékos a súlyfelesleggel küzdők aránya, a 45 év felettieknek már a 65 százaléka cipel jelentős zsírfelesleget.

Nem csoda, hogy a krónikus betegek aránya sem változott szignifikáns mértékben: évek óta 40 százalék körül alakult ez a szám. Ugyanakkor az 56-65 év közöttiek csaknem 60, a 65 év felettieknek a 65 százaléka szenved valamilyen tartós betegségben. A vezető krónikus panaszok sorát a kardiológia betegségek – döntően a magas vérnyomás, valamint a a mozgásszervi megbetegedések és a cukorbetegség vezeti.

A túlsúly és a krónikus betegségek kéz a kézben járnak, ami azt is jelenti, hogy az elhízás döntően a krónikus betegségben szenvedőket érinti: 10-ből majdnem 7 beteg túlsúlyos.