Nem számítanak a gazdaság fellendülésére a hazai cégvezetők

A PwC az idén második alkalommal készítette el Magyarországi Vezérigazgató Felmérését, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ), melyben többek között a fenti kérdésekre is  választ adott a megkérdezett 171 első számú vezető.

Az általános negatív hangulat ellenére a hazai vezérigazgatók kifejezetten bizakodóak, ha saját cégük bevételeinek egyéves növekedési kilátásairól van szó (60 százalék) , a magyar gazdaság helyzetének javulásában viszont csak 5 százalékuk reménykedik. A hosszabb távú (3 év) bevételi kilátásokkal kapcsolatban a legoptimistábbak a vezérigazgatók: 71 százalék vár javulást az elkövetkező három évre. A PwC globális csapata által megkérdezett 1330 cégvezető válaszai a magyar eredményekhez hasonló képet mutatnak a növekedési kilátások tekintetében: 81 százalék bizakodó, ha saját cégük egyéves növekedéséről van szó, hároméves távlatban pedig 90 százalékuk . A világgazdasági helyzet javulását viszont csak 18 százalékuk prognosztizálja.

„A globálisan 16. éve elkészített kutatás mintájára idén második alkalommal térképezte fel a hazai döntéshozók véleményét a gazdasági kilátásokról és növekedési lehetőségekről a PwC Magyarország. A vezérigazgatók arra is választ adtak, gondolkodnak-e már beruházásokban vagy továbbra is a költségcsökkentés irányába tett lépésekre koncentrálnak. A válaszokból kiderül, hogy a beruházások elsődleges célja még mindig a működési hatékonyság javítása, a versenyképesség-növelő tényezők között pedig első helyen a költségcsökkentő kezdeményezések állnak. Mindezek ellenére összességében némileg javult a hazai vezetők hangulata: a tavalyi 47 százalékkal szemben idén már 60 százalék bízik abban, hogy saját cége bevételei növekedni fognak” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója. 

Miben látják a növekedési lehetőségeket a cégvezetők? 

A növekedési potenciált – külföldi társaikhoz hasonlóan – a hazai vezérigazgatók is elsősorban az új termékek kifejlesztésében, és a meglévő, hazai piacon történő terjeszkedésben látnak. Bár a külföldre merészkedők aránya továbbra is szerény a hazai szereplők körében (kb. tizedük), Kína megjelenése a növekvés szempontjából legfontosabb országok között (a válaszadók 9 százaléka sorolta ebbe a kategóriába, ezzel a 3. legfontosabb célország lett Németország és Románia mögött) azt igazolja, hogy a magyar vállalatok egyre inkább nyitnak a fejlődő országok felé. „Még mindig kevés azon hazai vállalatok száma, akik a határon túli terjeszkedésben gondolkodnak. Ez meglepő annak tükrében, hogy a nemzetközi terjeszkedés milyen komoly növekedési potenciált jelenthetne számukra. A globálisan megkérdezett vállalatvezetők hozzáállása a kérdéshez pozitívabb, ők nagyobb arányban látnak fantáziát egyes dinamikusan fejlődő piacokban” – teszi hozzá Nick Kós.

Amikor arra kérték a vezérigazgatókat, hogy nevezzék meg, mely politikai, gazdasági és üzleti tényezők lehetnek leginkább negatív hatással növekedési kilátásaikra, a hazai és külföldi válaszadók is a következőket emelték ki: kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt; bizonytalan vagy kiszámíthatatlan gazdasági növekedés; növekvő adóterhek és túlszabályozás.

Előtérben a legfontosabb stakeholderek

„Felmérésünk során egyértelműen kirajzolódott, hogy jelenleg három kiemelt tényező van, amellyel a hazai vezérigazgatóknak intenzíven foglalkozniuk kell: a kormányzat és a szabályozók egyre növekvő befolyása a cégük működésére, az ügyfélkapcsolatok fókuszáltabb fejlesztése és a szervezet alakítása a gyorsan változó igényekhez” – mondta el Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási szolgáltatások vezető partnere.

A megkérdezettek szerint ma egyértelműen a kormányzat és a szabályozó hatóság van a legnagyobb befolyással cégük működésére. A megállapítás nem meglepő az elmúlt évek fiskális kormányzati intézkedéseit követően, az viszont már újdonság lehet, hogy ez nem csupán magyar jelenség: a globális válaszadók is hasonlóan vélekednek az állam és a szabályozók egyre növekvő szerepéről. A kormányzat és a regulátorok döntéseinek hatása a vállalatok életére nemzetközi és hazai szinten is aggasztóan hat. A fiskális kormányzati lépéseket, a növekvő adóterhelést és az esetleges kormányzati túlszabályozást messze kétharmadot meghaladó mértékben sorolták a cégvezetők a növekedést fenyegető gazdasági és politikai kockázatok közé, ez utóbbi pedig 2006 óta a legmagasabb érték.
 
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a cégvezetők világszerte az ügyfeleket rangsorolták az első helyre, mint a legfontosabb stakeholdereket (97 százalék szerint ők vannak a legnagyobb hatással cégük működésére), második helyen állnak a versenytársak (90 százalék), harmadik helyre pedig a kormány és a szabályozó hatóságok (85 százalék) kerültek . Magyarországon a legnagyobb befolyással rendelkező csoportok megegyeznek a nemzetközi válaszokban megjelöltekkel, a sorrend azonban másként alakult: első helyen a kormány és a szabályozó hatóságok (83 százalék), míg a cégek bevételét adó ügyfelek a második (82 százalék) a versenytársak pedig csupán a harmadik helyen szerepelnek (75 százalék).

Fókuszban az ügyfél

A globális felmérés alapján a vezérigazgatók szemében ismét „az ügyfél a király”, 97 százalékos elsöprő többséggel. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő 12 hónap elsődleges prioritásai közé tartozik az ügyfélbázis szélesítése. A válaszokból kiderült: a cégvezetők egyre inkább úgy próbálnak több fogyasztót megnyerni, hogy közben kevesebb, jól célzott növekedési területre fókuszálnak. Az ügyfélcentrikus működés terén a – felmérésünk eredményei alapján – a hazai cégvezetőknek még van fejlődési lehetőségük: a vásárlók ugyan a legfontosabb stakeholderek között szerepelnek, de csak a kormányzat mögött. Meglepő eredmény az is, hogy míg a globális vállalatok vezetőinek 82 százaléka, addig hazai szinten a vezérigazgatók kevesebb mint kétharmada tervez csupán új stratégiát kialakítani az ügyfélkör megtartására és az ügyfélhűség növelésére. Az ügyfelekre való nagyobb fókuszálás, a lojalitás erősítése így még tartogat kiaknázatlan növekedési lehetőséget a hazai vállalatok számára. 

Hogyan alkalmazkodnak a cégek első számú döntéshozói a nehéz helyzetben?

A hazai és a nemzetközi válaszok alapján úgy tűnik, a költségcsökkentés és a költséghatékonyság irányába tett lépések még mindig a legfontosabb versenyképesség-növelő tényezők közé tartoznak (61 százalék fontolgat ilyen lépést Magyarországon, 70 százalék globálisan). A vállalati hatékonyság további fejlesztése így továbbra is az első számú reakciója a vezetőknek. Ugyanakkor a megkérdezett magyarországi vezérigazgatók több mint fele tervez valamilyen jelentős fejlesztést, befektetést is a következő 12 hónap során – közülük 37 százalék új technológiák bevezetésén gondolkodik, 31 százalék pedig kifejezetten a gyártókapacitások kiépítését jelölték meg célul. Meglepőnek tűnhet, de az alapvetően nagyvállalati körből érkező válaszadók 79 százaléka nem tapasztalja, hogy a válság hatására a hitelfinanszírozási lehetőségek csekélyebb mértékben érhetőek el cégük számára 2012-2013 fordulóján. Ez a mutató a magántulajdonban lévő vállalatok vezetői esetében sem sokkal alacsonyabb: 72 százalékuk vélekedik hasonlóan.

A munkaerő-tervezés terén némileg javuló kilátásokról számoltak be a hazai megkérdezettek: a következő egy évet tekintve 37 százalékuk nem tervez változást cége létszámával kapcsolatban, 26 százalékuk pedig kisebb-nagyobb növekedést fontolgat. A létszámcsökkentés 31 százalék esetében van napirenden.