Jöhet a kedvezményes sertésáfa?

Ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a sertéságazatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca javaslatáról folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) – jelentette ki tegnap a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Horváth István kifejtette: az egyeztetések lezárását követően a javaslat várhatóan még ebben a hónapban a kormány elé kerül. Mint elmondta, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bízta meg őt azzal, hogy a tárca javaslatáról egyeztessen az NGM-mel.

Horváth hozzátette: a nemzetgazdasági tárca a javaslat lényegével egyetért. A miniszteri biztos kifejtette: a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata szerint a TEÁOR-számokkal jól lehatárolt, a sertéságazathoz kapcsolódó termékköröknél tervezik bevezetni az ötszázalékos áfakulcsot, így nem csupán az élősertés és a félsertés, de különböző takarmányok és például a szójadara esetében.

A lépésre az után kerül sor, hogy Brüsszel vétója miatt nem léphetett életbe április elsejétől a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok esetében. Az Európai Bizottság március 19-én megjelent közleményében amiatt utasította el a kérelmet, mert – áll az indoklásban – Magyarország nem tett lépéseket a gabonaféléknél tavaly nyáron megtett hasonló lépés óta a csalók fokozottabb ellenőrzésére.

A miniszteri biztos szerint a költségvetésben jelentős kiesést a 27 százalékos áfa öt százalékra mérséklése nem okoz, miközben a minimális áfa kifehéríti az ágazatot, kiszűri az áfát jogosulatlanul visszaigénylőket. Az új adókulcs szerinte növeli a hazai sertéstermelők versenyképességét.
„Minimális tisztulást persze hozna, ha az 5 százalékos áfakategóriába sorolnák az érintett termékeket, ám ha a termékpálya egészére nem terjed ki az intézkedés, akkor hiába reménykedünk a feketegazdaság visszaszorulásában” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke kifejtette: „a feldolgozás folyamatában éppen a félsertés után következő stációk, így a húsrészek, húskészítmények esetében a legnagyobb a feketeáru aránya, az áfacsalás tehát döntően ezeknél a termékeknél keletkezik. Ha ezek a termékek nem kerülnének be a kedvezményes körbe, a lépéstől várt tisztulás nem fog megvalósulni.” Éder szerint így sem lenne teljesen hatástalan a tárca terve, hiszen a tenyésztők és a vágóhidak közti tranzakciók esetében már nem érné meg tömegesen csalni.

„A sertéságazaton biztosan segítene egy ilyen intézkedés, amíg azonban Magyarországgal szemben nem szűnik meg a túlzottdeficit-eljárás, az áfa ilyen csökkentésének realitása minimális” – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „ha megszűnne az eljárás, akkor komoly esélye lenne az áfacsökkentésnek. Ebben az esetben azonban nem 5, hanem hozzávetőleg 12 százalékos kulccsal adóznának ezek a termékek, ez a szint jó kompromisszumot jelentene a gazdaság több szereplőjének, és a lakosságnak is” – fogalmazott Raskó, aki szerint a forgalmiadó-csökkentés támogatható és pozitív lépés lenne az ágazat szempontjából.

A gabonánál működött

Az Észak-Alföldi régiókban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalom 69,94 százalékkal esett vissza júliusban, áruokmány szerinti mennyiséget tekintve ez a csökkenés pedig 70,76 százalékosos volt – áll egy a NAV Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága által 2012 szeptemberében készített jelentésben. Az 50 ezer forintos tonnánkénti árakat alapul véve a két ponton 1 milliárd forintos forgalomcsökkenés következett be, mivel „a korábbi év gyanús kiszállítói, vásárlói szinte kivétel nélkül eltűntek.”