Sokkal több a HIV-pozitív, nincs pénz a szűrésre

A korábbi évekre jellemző évi mintegy 80 ezernél országban átlagosan tíz, a magyar HIV-fertőzöttek mintegy negyedét kiszűrő Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (AATSZ) viszont csaknem 30 százalékkal kevesebb AIDS-szűrést végeztek tavaly.

Ugyanakkor soha nem látott számban regisztráltak tavaly új HIV-fertőzötteket Magyarországon, miközben a látens esetek számát ennek optimista becslések szerint is a duplájára teszik. Az Országos Epidemiológiai Központ adati szerint míg 2007-ben még csak 119, 2012-ben már csaknem 100 százalékkal több, 219 HIV-fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A friss fertőzöttek között legnagyobb mértékben a 20-30 évesek száma nőtt, csaknem a kétszeresére: a 2011-es 36-rólé 68-ra. A legtöbb új esetet 74-et, a 30 és 40 év közötti korosztályban fedezték fel.

Az érintettek döntő hányada homo-, illetve biszexuális férfi, de a tíz százalékot meghaladja a nem kábítószeres heteroszexuálisok aránya.
De nemcsak a HIV-fertőzöttek, az AIDS-betegek száma is emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ig harmincnál is kevesebben voltak, tavaly már csaknem félszáz beteget kezeltek.

Balogh Attila, az AATSZ vezető főorvosa szerint ennek elsősorban anyagi okai vannak: az utóbbi években drasztikusan csökkentek a szexuális úton terjedő fertőző betegségek, konkrétan a HIV/AIDS megelőzésére, kiszűrésére rendelkezésre álló állami források. Az AATSZ, amely évente nagyjából 15 millió forintból gazdálkodik, és amelynek volt olyan éve, hogy ehhez az összeghez gyakorlatilag teljes egészében hozzá tudott jutni központi költségvetési támogatásokból és pályázatokból, az utóbbi két évben ennek töredékét, nagyjából 2-2,5 millió forintot tudott mindössze ily módon összeszedni.

Tavaly év végén Balogh Attila levélben kereste meg az Egészségügyi Államtitkárságot a szolgálat tarthatatlanná vált finanszírozásával kapcsolatban. A válaszlevélben, Cserháti Péter helyettes államtitkár - aki elismerően írt az AATSZ elmúlt 20 éves munkájáról, anyagi okokra hivatkozva elutasította az anyagi támogatást.

Mint Balogh Attila elmondta, a szűrésekhez szükséges eszközöket, anyagokat jelenleg az azokat gyártó-forgalmazó cégek jóindulatának köszönhetően hitelbe vásárolják, így tudják egyáltalán ezt a tevékenységüket fenntartani.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szűrések számának csökkenésében az is szerepet játszik, hogy miután nincsenek felvilágosító kampányok, kevesebben érezték szükségét a HIV-tesztnek. Az első és utolsó HIV/AIDS kampány 1992 és 1994 között zajlott Magyarországon, ám az óta felnőtt egy generáció, amelynek a szexuális szokásai ráadásul sok szempontból mások, bizonyos értelemben szabadosabbak, mint a szüleiké.