Akár 220 milliót is kaphat egy kkv a kockázati tőkeprogramon keresztül

A magyar állam száz százalékos tulajdonában álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy a 14 milliárd forintos uniós kerettel (85 százalékban közösségi, 15 százalékban hazai támogatással) rendelkező SZTA forrásait kockázati tőkeprogramon keresztül a kkv-k finanszírozására fordítsa.

Elsőként Magyarországon indult el ilyen program az EU-n belül, illetve elsőként kapott arra lehetőséget, hogy a 200 ezer eurós (de minimis szerinti) értékhatáron túl jóval nagyobb, 750 ezer eurós tőkebevonást hajtson végre az SZTA egy adott befektetésekre vonatkozóan – emelte ki Csepreghy Nándor, az NFM fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azon a sajtótájékoztatón, amely a hazai kkv-k számára kibővülő kockázati tőkeprogram lehetőségeit mutatta be.

Bár a Jeremie alapok is EU-forrást helyeznek ki kockázati tőkeprogram keretében, azonban ezek alapvetően innovatív cégekbe fektetnek be, míg az SZTA a hagyományos iparágakban átlagosan jobban teljesítő cégekbe invesztál. Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója kiemelte: már az SZTA indulásakor látni lehetett, hogy a ’de minimis’-en túlmutató befektetési volumen iránt is mutatkozik igény a hagyományos iparágakban sikeresen működő vállalkozások részéről.

Az SZTA a Brüsszeltől kapott felhatalmazás alapján három új tőkebefektetési konstrukciót hirdet meg. A visszatérítendő tőkeforráshoz a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű kkv-k juthatnak hozzá.

Lapunk kérdésére Csuhaj V. Imre elmondta: az SZTA 14 milliárd forintos (a hét magyarországi régió egyenként 2-2 milliárdot kap) keretéből eddig 1,2-1,3 milliárdot helyeztek ki 17 realizált befektetés révén. A befektetési döntéssel elkötelezett keret pedig 3,6 milliárdot tesz ki. Tervek szerint a kihelyezett állomány értéke az év végére 4 milliárd fölé emelkedik. A forrás 2015 végéig hívható le, addig a tervek szerint mintegy 100 kkv-ban szerezne részesedést az SZTA.