Ez nem aranybánya: Hatalmas forgalom mellett veszteség a dohánypiacon

A cigarettakereskedelem, tágabban értelmezve a dohányáru-kereskedelem az utóbbi hónapokban fókuszba került, miután idén nyáron a trafikkoncessziós pályázat eredményhirdetése, illetve a nyertes üzletek megnyitása után teljesen átalakul a piac. Sokszor csak a dohányosokat ellátó kiskereskedelmi egységek piacának átrendeződését emlegetik, de mindenképpen érdemes áttekinteni a háttér országot, azaz a boltokat ellátó dohányáru-nagykereskedők piacát.

Az tisztán látszik, hogy hatalmas összeg folyik be a főtevékenységként dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó cégek kasszájába. 2011-ben a 26 árbevételi adatokat leadó dohányáru-nagykereskedő összesen 527 milliárdos árbevételt ért el, egy évvel korábban 27 cég 511 milliárdos, 2009-ben pedig szintén 27 társaság 480 milliárdos forgalmat vallott be. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben az előző évhez képest 6,4, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal gyarapodott az érintett társaságok összárbevétele – ismertette legfrissebb elemzését Keleti József a döntéstámogató céginformációkat szolgáltató Bisnode csoport ügyvezető igazgatója.  Hozzátette: az említett adatok nem mutatják be a teljes piacot, mert a dohányáru-nagykereskedelmet főtevékenységként megjelölő cégek száma 35-38 között mozgott az ominózus években, azaz vannak cégek, amelyek árbevételét nem tartalmazza a statisztika. 

Az összárbevétel bővülésével párhuzamosan az egy cégre vetített átlagos árbevétel is emelkedett, 2009-ben ez az összeg 17,8 milliárd forintra rúgott, egy évvel később közel 19 milliárdot tett ki, 2011-ben pedig átlépte a 20 milliárd forintot.  

Nincs szó aranybányáról

Bár az árbevétel emelkedett 2009 óta, az eredményadatok már sokkal rosszabb képest festenek. A veszteség ugyanis az árbevétel-emelkedésnél nagyobb ütemben nőtt, ez pedig arra utal, hogy a dohányáru-nagykereskedelem nem feltétlenül jelent jelentős nyereséget a szektorban érdekelteknek.

Az adataikról a Bisnode csoportnak beszámoló dohányáru-nagykereskedelmi társaságok adózás előtti eredménye 2009-ben 2 milliárd forintra rúgott, ehhez képest 2010-ben 19 százalékkal 2,5 milliárdra nőtt a mínusz. A 2011-ben feljegyzett 3,7 milliárd forintos negatív eredmény pedig durván 50 százalékos veszteségnövekedést jelent az érintett vállalatoknak. A nettó eredmény is hasonlóan alakult, a 2009-es 2,4 milliárd forintos összesített veszteség 2010-re 15 százalékkal 2,8 milliárdra emelkedett, 2011-ben pedig éves szinten 44 százalékkal 4 milliárd forintra nőtt.

 
A veszteséges működés miatt az sem meglepő, hogy a Bisnode rendelkezésére álló létszámadatok leépítésekről árulkodnak – fogalmazott Keleti József.  A dolgozók számáról 2009 és 2012 vége között 21-24 cég adott információt, ezek alapján látható, hogy folyamatosan csökkent a létszám. Négy évvel ezelőtt a szóban forgó vállalatoknál összesen 1739-en dolgoztak, míg tavaly már csak 1499-en, azaz négy év alatt több mint 200 állás szűnt meg a dohányáru-nagykereskedőknél. Szintén jól mutatja a létszám kedvezőtlen alakulását, hogy egy cégnél 2009-ben átlagosan még 83 ember dolgozott, tavaly pedig már csak 68 fő volt náluk alkalmazásban átlagosan. Vagyis 2009 és 2012 vége között az egy cégnél foglalkoztatottak átlagos száma közel 20 százalékkal esett vissza.

Főszerepben a nagyok

Ha a legnagyobb dohányáru-nagykereskedőket külön-külön vizsgáljuk, kiderül, hogy a 2011-ben elért árbevétel jelentős részét két cég adja: 2011-ben a két legnagyobb árbevételt mutató nagykereskedelmi cég 175 és 172 milliárd forintról számolt be. Az utánuk következő már csak 70 milliárdos forgalmat teljesített, a tízedik vállalat árbevétele pedig épphogy csak meghaladta az egymilliárdos határt. 

Ha területi bontásban vizsgáljuk az adataikról beszámoló dohányáru-nagykereskedőket, akkor az látszik, hogy a legjelentősebb cégek központja Pest megyében vagy a fővárosban van. A budapesti székhelyű nagykereskedők 136 milliárdos bevétellel zártak 2011-ben, a Pest megyeiek pedig 370 milliárddal. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és Pest megyei központú cégek adták a 2011-ben mért 527 milliárdos árbevétel döntő részét.