E-útdíj: Az agrárkamara több kedvezményt szeretne

A NAK vezető testülete szerdai ülésén fogalmazta meg a javaslatot, amelyet Győrffy Balázs, a NAK elnöke azzal indokolt, hogy a rendelet nem szabályoz minden részletet, így több mezőgazdasági termelő és élelmiszeripari feldolgozó számára nem jelent valóságos kedvezményt; ezért a kormányrendelet tartalmát bővíteni kellene. Példaként említette, hogy a kedvezmény nem vonatkozik az élőállat-szállításra és a bérelt kamionok fuvarjaira sem. 

A javaslatról a NAK elnöke azon a sajtótájékoztatón számolt be, amelyen a köztestület a kamarai választásokon közös jelöltlistát állító szervezetekkel írt alá együttműködési megállapodást.

Az együttműködési megállapodást a NAK 12 közös listát állító szervezettel írta volna alá, ám csak 11 aláíró volt jelen, az Országos Erdészeti Egyesület képviselője ugyanis más elfoglaltságra hivatkozva nem jelent meg. Ezzel a szervezettel a köztestület egy későbbi időpontban írja alá az együttműködési megállapodást - mondta az MTI kérdésére a NAK elnöke. 

Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy a NAK elkötelezett az agrárgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növelése érdekében, továbbá szeretné megerősíteni az üzleti tisztességre vonatkozó írott és íratlan szabályokat annak érdekében, hogy megteremthetőek legyenek a kiegyensúlyozott piaci viszonyok. Többek között ennek érdekében kötött megállapodásokat a közös agrárkamarai választási listát állító szervezetekkel.

Megjegyezte: a NAK olyan szolgáltatásokat kíván nyújtani tagjai számára, amelyek üzleti előnyt jelentenek. Megemlítette például a kamarai kártya bevezetését, amely különböző kedvezményeket adna a NAK tagjainak. Ezek közül egy lehetne az elnök szerint az üzemanyag jövedéki adója visszaigénylésének könnyítése. Hozzátette: olyan változat is szóba jöhet, hogy ezt az adót esetleg ki sem kellene fizetniük a kamarai tagoknak. Szeretnék azt is elérni, hogy a NAK tagjainak a pénzintézetek gyorsított eljárással nyújtsanak kölcsönöket. 

Az e-útdíjjal kapcsolatban Győrffy Balázs utalt arra, hogy amennyiben azt nem sikerül kedvező módon átalakítani az ágazatban tevékenykedők számára, úgy az növelheti az élelmiszerek árát. Erre a tejágazatot hozta példaként, ahol jelentős költségnövekedést jelent az e-útdíj bevezetése.