Elúszhat Magyarország versenyelőnye, ha elmarad az oktatás átalakítása
Az Avis Budget Group budapesti központja a társaság EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióban tevékenykedő érdekeltségeinek nyújt HR, ügyfélszolgálat, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat. A bővítés kétirányú lehet, egyrészt további földrajzi régiók kiszolgálását kezdhetik meg a magyarországi létesítményből, másrészt a már most is végzett feladatok köre növekedhet nagyobb hozzáadott értéket jelentő műveletekkel – tette hozzá a cégvezető.
A szakember szerint egyre nehezebb megtalálni a megfelelően képzett munkaerőt, ugyanis a piac telítődik. A verseny kiéleződik és a központok növekvő igénye könnyen egy felfelé mozgó bérspirált hozhat létre, ami az egész ágazatnak gondot jelenthet itthon, hiszen csökkenhet az árelőny – mutatott rá Villányi Péter. „Jelenleg ott tartunk, hogy a szolgáltató központokban dolgozó jól képzett, nyelvet beszélő fiatalok munkaerőköltsége nagyjából akkora Magyarországon, mint Portugáliában, ahol a magas munkanélküliség miatt csökkentek a jövedelmek ebben a szegmensben” - vázolta a helyzetet az Avis Budget Group BSC ügyvezető igazgatója. A munkaerő-gondot enyhíthetné, ha csökkenne a Budapest-központúság. Ennek feltétele azonban, hogy a vidéki városokban is rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra, ami főként az irodaellátottságot, illetve a könnyű megközelíthetőséget jelenti.
Az IBM Magyarország két szolgáltató központot üzemeltet nálunk, amelyekben jelenleg már többezren dolgoznak – közölték lapunk érdeklődésére a cégnél. A társaság 1997-ben alapított, informatikai szolgáltatásokra specializálódott székesfehérvári létesítményében tavaly zárult le egy jelentős bővítés, a 2010-ben indult folyamat eredményeként 450-el nőtt a központ munkatársainak száma.
A 2004-ben létrehozott, Budapesten működő IBM International Shared Service Centerben (ISSC) is folyamatos a felvétel a bővülő igények miatt, a létszám az elmúlt közel tíz évben a tizenhétszeresére nőtt. A székesfehérvári központba a komplex feladatok ellátásához szükséges szakembereket meg lehet találni az ismert csatornákon keresztül az IBM tapasztalatai szerint. A budapesti szolgáltató központba is általában olyan munkatársakat keresnek, akik az angol mellett legalább még egy idegen nyelvet beszélnek. A tapasztalatok szerint a pályázók többsége pályakezdő, és inkább projektmenedzsment állásokra, illetve inkább csak angol nyelvtudást igénylő pozíciókra jelentkeznek, azonban ilyen lehetőségekből általában kevesebb van a társaságnál.
Ma már nem a bérszínvonal vagy az infrastruktúra az elsődleges szempont, amikor helyszínt választanak egy szolgáltató központnak, hanem a megfelelő számú, képzett szakember – számolt be a tapasztalatokról Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke. Bár az elmúlt években válságállónak bizonyult Magyarországon a szolgáltatóipari szektor, a képzés területén komoly problémák vannak, ebben a potenciális versenytársakhoz képest gyengék vagyunk és egyre gyengébbek leszünk – állítja a HOA elnöke.
Elég csak arra gondolni az ágazat számára kulcsfontosságú nyelvtudás kapcsán, hogy csökken a nyelvoktatás óraszáma. A gazdaság modernizációjához képzett emberekre van szükség, belőlük pedig kevés van, és közülük is sokan külföldre mennek a nagyobb jövedelem reményében.
Mivel a hazai szolgáltató központok főként exportra dolgoznak, a gazdasági visszaesés nem érintette olyan súlyosan őket, jelentős leépítésekre nem került sor. Sőt, ahogy az amerikai és nyugat-európai cégek tovább keresik a költségcsökkentés, a konszolidáció lehetőségeit bővültek a magyarországi központok feladatai – közölte Suhajda Attila.
A sok jogszabályi változás, a bizonytalan gazdasági környezet azonban nem kedvez ennek az ágazatnak, a korábbi évek lendülete ugyan kitart, de egyelőre nem látszik, hogy mitől indulna be komolyabb fellendülés. A magyarországi szolgáltató központok száma 70 felett van Suhajda Attila becslése szerint, és mintegy 30 ezren dolgoznak ezekben a létesítményekben.
Leszakadóban az élmezőnytől?
A Gartner elemzése szerint Magyarország Csehország és Szlovénia mellett továbbra is az élbolyhoz tartozik az informatikai piac fejlettsége és kilátásai szempontjából a régióban. A kulturális hasonlóság, valamint a jó közmű- és távközlési infrastruktúra fontos szerepet játszott abban, hogy az országban az 1990-es évek közepétől számos szolgáltató központot hoztak létre. Azonban a kutatócég tavaszi elemzése szerint a kiszámíthatatlan politikai, illetve jogszabályi környezet rontja a versenyhelyzetet, erre utal az is, hogy a magyar piacot külön alszegmensbe sorolták a két vezető országhoz képest. A hazai munkaerő 23 százaléka beszél angolul, a felsőoktatásban résztvevők mintegy harmada pedig a hiányzó nyelvvizsga miatt nem kaphatta meg diplomáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.