Máris közel 3 milliárd forint folyt be az e-útdíjból - Alig reklamálnak?

A 300 ezer úthasználónak mindössze egy százaléka reklamált az e-útdíj bevezetésének első hetében, de a fedélzeti eszközök szaporodásával a problémák csökkennek - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Völner Pál közölte azt is: az első heti útdíjbevétel meghaladta a 2,8 milliárd forintot, a díj nagysága versenyképessé teszi a vasutat a közúti szállítással szemben. A rendszer pozitív hatása az is, hogy a nyugati határ mentén haladó teherautóknak nem éri meg kitérőt tenniük Ausztriából Magyarországra az olcsóbb úthasználat miatt - tette hozzá az államtitkár.

Közben a fuvarozók a használatarányos útdíjfizetési rendszer átmeneti leállítását kérték, mert az tapasztalataik szerint rosszul számláz, és ezzel megkárosítja a vállalkozókat - jelentette be Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten.

Úgy vélte, a kormány nem kapott eddig valós információkat a működésről, ezért nem állíttatta még le a rendszert. A főtitkár ismertetése szerint az e-útdíj július 1-jei bevezetés óta 100 millió forintra nőtt az eltérés a valós úthasználat és a számlázott összeg között.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) ügyvezető főtitkára egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a díjfizetést segítő kedvezményes forgóeszközhitelhez - amelyet a kormány és fuvarozók közötti stratégiai megállapodás is rögzít - még mindig nem jutnak hozzá.

Az ügyvezető főtitkár kalkulációja szerint az útdíj 28-32 százalékkal emeli a fuvarozás költségét, ez megegyezik az üzemanyagköltség háromnegyedével. Az indulás óta tapasztaltak szerint a költségemelkedést tovább növeli a rossz műholdas térkép 6 százalékkal, a viszonylati jegy vásárlására fordított idő 1 százalékkal, az útdíj előre utalása, és az ehhez kapcsolódó téves levonások 9 százalékkal, továbbá a megnövekedett adminisztrációs költségek kilométerenként 22 forinttal növelik a költségeket. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy embert csak azért kell alkalmazniuk a fuvarozóknak, hogy az útdíjügyeket intézze.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára elsősorban azt kifogásolta, hogy sem az útdíj mértékéről, sem annak gyors bevezetéséről nem egyeztetett a kormány a szakmai érdekképviseletekkel. A mai napig nem jött létre társadalmi egyeztető szervezet.

A fuvarozóknak elvi kifogásuk van az ellen, hogy az útdíjat előre kell fizetni, az elemiútdíj-köteles útszakasz teljes hosszára kell fizetni akkor is, ha csak 200 métert megy azon a teherautó, illetve amiatt is, hogy nem módosítható a kifizetett útirány, ha a feladó menet közben változtat a szállítási címen. Végül azt kifogásolta a főtitkár, hogy élesben tesztelik a díjfizetési rendszert.

Az elemiútdíj-köteles szakasz azt jelenti, hogy a 6513 kilométeres fizetős úthálózatot 2075 elemi szakaszra bontotta a törvény, és ezek közül azok kilométerét összegzi a szoftver, amelyeket érintett a jármű.

Peredi Péter a sok probléma között felsorolta egyebek mellett azt is, hogy az autópálya felett, nem fizetős úton áthaladó kamionnak 2400 forintot számlázott a rendszer. A Csorna-Gönyű közti 49,2 kilométeres távolságot 232 kilométernek veszi a rendszer, mivel Csorna helyett Csoma nála az indulási pont. Volt olyan jármű, amelyre 3 nap alatt 7 ezer kilométer volt a mért távolság, ami elképzelhetetlen. Az Érd-Cegléd-Nyíregyháza útra pedig Kecskeméten át vitte a műholdas rendszer a kocsit.