Használatlanok a magyar-román határt átszelő, közelmúltban épített utak

Mint a lap felidézte, több, a határt átszelő út megépítéséhez nyertek az Európai Unió Román-Magyar Határon Átívelő Együttműködési Programja keretében pénzt az önkormányzatok. Az utak egy része megépült, másik része építés alatt áll, ezeken azonban a törvény szerint tiltott a határátlépés.

Szatmár megyében elkészült a Szamos bal parti töltésén egy kerékpárút, amely Szatmárnémetit köti össze Csengerrel. Építés alatt áll továbbá egy másik bicikliút is, amely Túrterebes és Magosliget között teremt közvetlen kapcsolatot. Az autóutak közül a Szaniszlót (Sanislau) Ömböllyel összekötő a leghosszabb - itt 11 kilométeren aszfaltoznak egy olyan utat, melyet a második világháború vége óta nem használtak. Elkészült továbbá a Szárazberket (Bercu) Garbolccal összekötő út - itt mindössze néhány tíz méter nincs befejezve. Még egy közútra megvan a pénz - ez Kispeleskét (Pelisor) köti majd össze Zajtával.

Bihar megyében Érsemlyén (Simian) és Bagamér, valamint a Körösszeg (Cheresig) és Körösnagyharsány közötti szakaszt építették újra, épp csak az az 50-100 méteres határszakasz nincs leaszfaltozva, amely összekötné Romániát Magyarországgal. Dolgoznak az útépítők a Félegyháza (Rosiori) és Pocsaj közötti úton is.

Pataki Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a Szatmár megyei önkormányzat pályázati irodájának korábbi vezetője azért tartotta fontosnak az útépítéseket, mert Románia schengeni csatlakozásával a határ menti falvak már nem lesznek "zsáktelepülések". "Megindulhat a tranzitforgalom, átjárhatnak a gazdálkodók piacolni, illetve sokkal könnyebbé válik a munkaerő-áramlás, ami kedvezően befolyásolná helyi szinten a gazdasági folyamatokat" - magyarázta a szenátor, aki szerint Románia várhatóan 2014-ben csatlakozhat a schengeni övezethez.