Magyarországra jöhet a nagy orosz élelmiszer-kereskedelmi lánc

Rövidesen az egyik legnagyobb oroszországi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc itteni megtelepedése kínál új lehetőséget arra, hogy Magyarország az élelmiszer-ipari termékek fokozottabb mértékű kivitelén keresztül növelje oroszországi exportját. A társaság arra készül, hogy olyan magyarországi bázist hozzon létre, amely az itt készült élelmiszer-ipari termékeket vásárolja fel, és továbbítja Oroszországba, ottani értékesítésre – tudtuk meg Szijjártó Pétertől, a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztostól.

"Fontos célunk a magyar-orosz külkereskedelmi mérleg javítása, azon belül pedig a mezőgazdasági termékek arányának növelése” – mondta a Világgazdaságnak. Emlékeztetett, hogy ma az oroszországi kivitelünkön belül az agrártermékekre csak 8 százalék jut, míg a gépipari termékekre 52, a feldolgozott termékekre 48 százalék. Megállapodás még nincs, ezért további részletek nem közölhetett.

A legnagyobb forgalmú orosz kiskereskedelmi hálózat egyébként a Tander cégé, amelynek több mint ötezer Magnit nevű boltja van. Hasonlóan nagy forgalmú az X5, amelynek 2500 Pityorocska üzlete van, utánuk (egy 2011-es toplista alapján) a Dixy, a Monetka és a Csibisz hálózatok következnek.

A rendszerváltás előtt a magyar-szovjet külkereskedelmi forgalom nagyjából egyensúlyban volt. Igaz, akkor még olcsóbban érkezett az energiahordozó, de az ellentételezésére is volt bőven magyar árualap. Az addig részben barterben folytatott árucsere a rendszerváltás után magyar kezdeményezésre leállt, helyét a máig is meglévő, dollár alapú elszámolás és az abban történő fizetés vette át. A szovjet (utóbb orosz, ukrán és más) piacról lemondott hazai vállalatok sora zsugorodott össze, illetve szűnt meg. Súlyvesztésüket a privatizációjuk, illetve az azzal járó gazdasági ésszerűsítési lépések is gyorsították. A megmaradt, már csak kis hányadban hazai tulajdonú termelővállalat oroszországi exportjának újraélesztésére évek óta folyamatos a törekvés.

A hazai cégek orosz export iránti érdeklődését, aktivitását mutatja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának majdnem 100 tagja van, közülük sok képviseli az agráriumot. Az Oroszországgal bonyolított mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelmi kapcsolataink az utóbbi időben jelentős mértékben, évente 20-30 százalékkal növekedtek. Ez elsősorban tenyészállatok, vetőmagok, takarmányipari eljárások, és technológiák exportját jelenti. Ugyanakkor a hatalmas orosz piac miatt Magyarország nem annyira a készáru szállításban, mint inkább a tenyészállatok, vetőmagok, technológiák kivitelében lehet sikeres, erről nemrég Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszélt a Világgazdaságnak. A tenyészállatok esetében a szarvasmarha-export már most is működik. Az orosz fél részéről lenne fogadókészség liba- és kacsatenyésztő telepek létesítésére is, amelyek magyar technológia alapján működnének.

Újabb eredmények

A szegmens legutóbbi oroszországi sikereinek egyike a Gyulahúshoz köthető: a társaság ügyvezetője áprilisban közölte, hogy a februárban beindított termelésének köszönhetően, két hónap alatt máris háromkamionnyi húsipari terméket gyártott az orosz piacra. Daka Zsolt várakozásai szerint cége oroszországi kivitele az idén nagyobb lesz a tervezettnél. A cég az egyik orosz partnere kérésére egy teljesen új, paprika nélküli terméket is kifejlesztett, és további portékáit, főként szárazáruit is kínálni szeretné.