Pápai Hús: a VM fizet, de csak a kisebb termelőknek

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) saját forrásból fizeti ki a Pápai Hús 1913 Kft. azon kistermelő élőállat-beszállítóit, akiknek a korábbi követeléseit még nem teljesítették - közölte Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette: azok a beszállítók juthatnak hozzá a kintlévőségükhöz várhatóan október végéig, akinek a követelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ez a minisztérium információi szerint 122 élőállat-beszállító. A segítségnyújtást lehetővé tevő jogszabályon már dolgoznak a szaktárcánál.

Budai Gyula, a VM parlamenti ügyekért felelős államtitkára közölte: a csütörtöki adatok szerint a termelők kintlévősége - azaz a cég tartozása az élőállat-beszállítóknak - 666 millió 356 ezer forint volt. A 122 termelőnek - akiknek első körben a szaktárca felajánlja a segítséget - mintegy 82 millió forint a kintlévőségük. Feldman Zsolt hozzátette: a tárcánál úgy számolnak, hogy a nagyobb beszállítók is kaphatnak a de minimis támogatási keret terhére, s ezzel együtt a kifizethető összeg nagyságrendileg 150 millió forint körül lehet. A szükséges forrás rendelkezésre áll.

Az államtitkár elmondta még azt is, hogy a második körben azokkal egyeztetnek majd, akiknek a követelésállománya meghaladja a 2,5 millió forintot. Az államtitkár szerint azonban a legfontosabb azoknak a kistermelőknek a megsegítése, akiknek a mindennapi megélhetésük függ ettől. A tárcának összesen 152 élősertés-beszállítóról van tudomása.

A Pápai Hús 1913 Kft.-nél kialakult helyzetért a cég előző menedzsmentjét terheli a felelősség, "akik ellopták a termelők pénzét" - fogalmazott Budai Gyula.

Budai Gyula kiemelte: a tárca által beszerzett információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az előző menedzsment úgy adta át az új cégvezetésnek a kft.-t, hogy bizonyos nagyon fontos információkat eltitkolt vagy nem adott át. Az pedig, hogy a termelők jelentős részének az élő sertés ellenértékét nem fizette ki a cég, abból adódik, hogy amikor a régi menedzsment távozott a cégtől - akik egyébként beszállítók is voltak - a maguk által beszállított élő állatok ellenértékét kivették a cég kasszájából. Ez az összeg az, ami pillanatnyilag hiányzik - summázta az államtitkár.

Az előző vezetés jogi felelőssége nem kerülhető meg - mondta Budai Gyula. Teljesen egyértelmű, hogy a jogi felelősség alatt büntetőjogi felelősséget kell érteni - tette hozzá.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a mostani ügyben tudomása szerint már folyik büntetőeljárás. Hozzátette, úgy gondolja, hogy a felelősséget a hatóságok meg fogják állapítani. Budai Gyula úgy vélte: az előző menedzsment jobban tette volna, ha ott hagyja a kasszában azt a pénzt, amit elvitt.

Mint azt az ügyben érintett termelők korábban lapunknak elmondták, valóban feljelentést tettek az eset miatt, az ügyben csalás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás.

A Pápai Hús 1913 Kft.-t a város önkormányzata tavasszal vásárolta meg azt az addig tulajdonló cégektől, ám a város már korábban is kisebbségi tulajdonos volt a vállalatban. A tőkeemelés után a város 97 százalékot meghaladó tulajdoni hányadot szerzett, a fennmaradó rész a városi vízmű tulajdonában van. A most vitatott, még ki nem fizetett szállítások zöme az önkormányzat lépése utánra datálható.

A cég egyik pénzére váró élőállat-beszállítója lapunknak korábban elmondta: a termelők szeptember 2-án demonstrációt tartanak a pápai húsüzem előtt, hogy felhívják helyzetükre a figyelmet. A termelők jelezték: a délelőtt 10 órakor kezdődő tüntetésre várják mindazokat, akik szimpatizálnak velük, ám az egyes politikai pártok távolmaradását kérik.

A cég július közepén honlapján közölte, hogy csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez, ám az élőállat-beszállítókat már április-május óta nem fizették ki.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, a pápai cég újabb és újabb ajánlatokkal állt elő beszállítóinak egyre húzódó tartozásainak megtérítéséről. A helyzetet jól példázta, hogy a közelmúltban azzal állt elő a termelőknek, hogy tartozásainak csupán 70 százalékát fizeti ki az élőállat-beszállítóknak, és azt is csak több részletben 2014 decemberéig. A fennmaradó 30 százalékról a termelőknek le kellett volna mondaniuk. A jelentős anyagi kárt jelentő ajánlatot a termelők egyöntetűen visszautasították.