Végére járnak a moszkvai magyar ingatlanbotránynak

Bűnügyi vizsgálat indult Moszkvában a magyar kereskedelmi kirendeltség korábbi, Magyarországon már vihart kavart eladása miatt.

Az ügylet következtében 75,9 millió dollárnak megfelelő 2,5 milliárd rubeltől esett el az orosz költségvetés, írja a The Moscow Times az orosz Belügyminisztérium bejelentése alapján. Az orosz főváros belvárosában, a Krasznaja Persznya utcában lévő, 17,6 ezer négyzetméteres épületet a Regionális Fejlesztési Minisztérium vette meg 2008-ban, 3,5 milliárd rubelért. Az ár alapja egy olyan értékbecslés volt, amely szerint az épület a reális értékénél többet ért. A Belülgyiminisztérium Interfaxon keresztül közzétett bejelentése szerint az értékbecslést végző, meg nem nevezett cég előbb maga megvette az épületet a magyar kormánytól 2,1 milliárd rubelért, majd továbbadta volna a Regionális Fejlesztési Minisztériumnak, 3,5 milliárdért.

A vételárban jogszerűtlenül szerepelt egy olyan, 600 millió rubeles tétel is, amely az épületnek helyet adó ingatlan áraként szerepelt. A telek ugyanis akkor már az orosz kormány tulajdona volt.

Az orosz kormánynak okozott, több mint 2,5 milliárd rubeles kárra az Auditáló Kamara figyelt fel. Az ügy elérhet a permi régió kormányzójáig, Viktor Baszarginig, ugyanis ő volt a regionális fejlesztési miniszter az ingatlan eladása idején. Bajba kerülhet Viktor Vekszelberg milliárdos is, mert cége, a Renova, a luxemburgi Diamond Air nevű érdekeltségen keresztül részt vett az adásvétel lebonyolításában. E társaság vette meg a magyar kormánytól és adta tovább az épületet az orosz minisztériumnak a Vedomosztyi 2011-es cikke szerint. (Bár a Diamond Air e szerepe már ismert, a mostani, orosz belügyminisztériumi közleményben az Interfax szerint nem szerepel.)

Magyarországon már korábban terítékre került az ügy, de a Központi Nyomozó Főügyészség ez év április elején megszünette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapján indított eljárást.

A határozat ellen azonban panasszak élt a Kehi és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. is a Magyar Nemzet akkori cikke szerint. Szerintük az ügyészség alapvetően téves jogi feltevésből indul ki, amikor a kár bekövetkezését az ingatlan tulajdonjogának átszállásával azonosítja. Úgy vélik, az államot akkor érte kár, amikor az – irreálisan alacsony, és a korábban meghatározott 23 millió dollárnál még 2 millió dollárral kisebb – összeget jóváírták az MNV számláján már a vagyontanács döntése nyomán érvényesen megkötött adás-vételi szerződés alapján. A Magyar Nemzet szerint 4,5 milliárd forintért elkelt épületért akár 17 milliárd forintot is kaphatott volna az állam.
 
Májusban az ügyészség vádat emelt Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, Horváthné Fekszi Márta volt államtikár, Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója és az MNV négy további munkatársa ellen. Az eljárást júniusban felfüggesztették arra hivatkozva, hogy olyan bizonyítékok beszerzésére van szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el az ügy, írja az Index. Egyúttal emlékeztet: korábban az orosz számvevőszék, a nyomozóbizottság és a főügyészség is kezdeményezett már vizsgálatot az ügyben, de bűnügyi eljárás nem indult. Ezért fordult tavaly Szergej Petrov, az Állami Duma képviselője a hatóságokhoz fordult, hogy még egyszer alaposan ellenőrizzék az ügyletet. A kérést a főügyészség tavaly áprilisban elutasította.