Nem épülnek és nem nagyon kelendők a lakóingatlanok

„Július végéig 163 millió euró (48 milliárd forint) befektetés érkezett külföldről – nagy része az intézményi szektorból – a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacra. Ezen felül nagyjából 40-50 millió euróra (12-15 milliárd forintra) becsülhető az az összeg, amit jó elhelyezkedésű, üres ingatlanokra költöttek befektetési céllal vagy pedig saját használatra történő vásárlással”– tájékoztatott Tim O’Sullivan, a CBRE tőkepiacokért felelős budapesti vezetője.

A közép- és kelet-európai régió országaiban pillanatnyilag gyenge a kereslet a spekulatív fejlesztésekre, az újonnan épülő ingatlanok nagy része egyénre szabott, úgynevezett built-to-suit projekt – jelentette ki a Raiffeisen csoport, az Uniqa, valamint a Strabag AG projektfejlesztő üzletágaiból létrejött RE project development Kft. ügyvezető igazgatója, Rudolf Riedl. A vállalat ugyanakkor lát lehetőséget a Balkán térségében megvalósítandó fejlesztésekben, az olykor kihívást jelentő feltételek ellenére is.

Amint Rudolf Riedl rámutatott, a magyar ingatlanfejlesztő piac jelenleg szinte mozdulatlan A tíz éves RE project development az elmúlt évtizedben mintegy 130 millió eurót fektetett be Magyarországon. a gazdasági-pénzügyi válság miatt számos nagyszabású beruházás elhalasztása mellett döntöttek, hiszen a finanszírozási hajlandóság továbbra is igen csekély. Pedig a Raiffeisen evolution az elmúlt 10 év során 662 988 négyzetméternyi iroda- és kiskereskedelmi területet fejlesztett, emellett 1334 új szállodai szobát alakított ki és 4706 lakást épített.

A KSH adatai szerint az első fél évben 2680 lakás épült, 40 százalékkal kevesebb, mint 2012 év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek száma pedig csupán 3401 volt, ami 30,5 százalékos csökkenést jelent.

A fentiek alapján nem is csoda, hogy a múlt hónapban országszerte csupán 7 060 ingatlan adás-vétel bonyolódott. A nyár leggyengébb forgalmával zárt augusztusban az ingatlanpiac. Két éve 15 százalék, tavaly 2 százalék volt az augusztusi többlet az előző hónaphoz képest, idén azonban 7 százalékos volt az esés – tájékoztatott a Duna House, amelynek adatai szerint az országos nyolchavi forgalom 55 122 ingatlan adás-vételt mutat, ami szinte pontosan a 2011-es adatoknak felel meg. Akkor ugyanis az első 8 hónapban  54 554 tranzakciót jegyeztek fel. Tavaly ugyanakkor a végtörlesztési és befektetői hullám nyomán 19 százalékkal nagyobb volt a forgalom augusztus végéig.
Ugyancsak a Duna House adatai szerint augusztusban nagyon hasonló áron vásárolták a lakásokat az ország két felén. A panelek kicsit 120 ezer forint felett, a tégla lakások 160 ezer forint körül keltek el négyzetméterenként. A fővárosban a pesti oldalon ugyanennyi volt a panelek átlagos négyzetméterár, míg Budán 185 ezret kellett fizetni. A tégla lakások esetében a pesti 234 ezer forintos átlaggal szemben Budán 282 ezres átlagot mutattak ki.

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest emelkedett a nagyobb méretű vidéki ingatlanok forgalma. Idén augusztusban 8 százalékkal kevesebben vettek 80 négyzetméter alatti ingatlant mint tavaly, ami többek közt azt eredményezte, hogy szinte duplájára, 6-ról 11 százalékra nőtt a 80-100 négyzetméter közöttiek aránya az össze adás-vételből.

Ehhez mérten jelentősen nőtt az alacsonyabb alapterületű kategóriák aránya is 2012 augusztushoz viszonyítva. A főváros budai oldalán hasonló jelenség figyelhető meg. Budán 12 százalékkal kevesebb volt augusztusban a 60 négyzetméter alatti lakások forgalma, mint tavaly, ugyanakkor nőtt a nagyobbaké. Itt azonban a legnagyobbak, vagyis a 140 négyzetméter fölöttiek aránya esett 6-ról 2 százalékra. A pesti oldalon nincs ilyen trend, csak apróbb elmozdulások figyelhetők meg a paraméterekben, vagyis továbbra is a 40-60 négyzetméter közöttieké a piac 40 százaléka.

A megyék közül – akárcsak tavaly – Győr-Moson-Sopronban, míg Budapesten a VII. kerületben a legélénkebb a lakóingatlan-piac, itt cserél gazdát a legtöbb ingatlan a helyi lakásállomány nagyságához viszonyítva – derül ki az OTP Jelzálogbank Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatbázisán alapuló elemzésből. Győr-Moson-Sopron megyében valamivel 2 százalék feletti a forgási sebesség mértéke.

A lakóingatlan-piac 2011-hez hasonlóan Nógrád megyében a legkevésbé dinamikus, a forgási sebesség csupán 0,5 százalék körüli. A legnagyobb változást 2011-hez képest Veszprém megyében látjuk, ahol 1,3 százalékról 1 százalékra mérséklődött a mutató. A megyei adatokat vizsgálva tisztán kirajzolódik a nyugat-keleti forgalmi aktivitási lejtő. A 11, egy százalék alatti forgási sebességű megye között hét Kelet-Magyarországon található.

Ez a földrajzi különbség a járási adatokban is tükröződik. A 19 relatív legkisebb forgalmú (0,3 százalék alatti) járásból 9 Borsod-Abaúj-Zemplén, 3 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a 21 legélénkebb forgalmúból (1,8 százalék felett) pedig – a 14 fővárosi kerület mellett – három Győr-Moson-Sopron megyében található.

Az erzsébetvárosi 3,6 százalékos a mutatószám jelentősen meghaladja a 2011-es 2,5 százalék alatti értéket, ami a tavalyi ranglistán csak a tizedik helyhez volt elegendő. Erzsébetvárostól hajszállal lemaradva a VI. kerület áll a második helyen, a dobogó harmadik fokára pedig a IX. kerület fért fel. A 2011-es listavezető XIII. kerület a negyedik helyet foglalja el, viszont a 3,25 százalék körüli forgási sebessége alig változott egy év alatt. A legkevésbé forgalmas piaccal a XXIII. kerület rendelkezik, 0,5 százalékos mutatóval.