Kibillent az áramegyensúly

Az ország idei villamos energia felhasználása ugyan 0,44 százalékkal kisebbnek ígérkezik az elmúlt évinél, néhány éven belül mégis komoly kapacitásgondok lehetnek az elöregedő létesítmények leállítása és amiatt, hogy a jelenlegi gázárak mellett a legkorszerűbb blokkokat sem érdemes üzemeltetni. Az erőműpark átlagéletkora 24,7 év. Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolja, hogy a jelenlegi, 10 ezer megawattnyi beépített kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtól függően) 6-7 ezer megawattnyi marad. A kieső 3 ezer megawattból legalább 1,5 ezer megawattnyi pótolni kellene, de – mint a szakember sorra vette az ország energetikai versenyképességéről rendezett konferencián –, nyoma nincs, hogy bárki ilyesmibe akarná vágni a fejszéjét, de a lehetőségek sem adottak.

A fosszilis energiahordozóz használó erőművek esetében egy új gázerőmű létesítése eleve irreális olyankor, amikor a magas gáz- és az alacsony áramárak miatt már ma is gazdaságtalan ezek üzemeltetése, Az ország legnagyobb, 54,8 százalékos, kombinált ciklusú gázerőműve, a gönyűi vegetál, jövőre kieshet a rendszeből a debreceni kombinált ciklusú létesítmény, és rossz esetben a Dunamenti Erőműnek is csak a 3. blokkja fog termelni. Lignit-tüzelésű blokk is csak elvileg épülhetne. A mátrai erőmű tulajdonosának aligha van kedve új projektbe fogni, miután a korábban öt éves munkával előkészített beruházását 2010-ben le kellett állítania.

Stróbl Alajos emlékeztetett, hogy az állami tulajdonú MVM sem épített erőművet az elmúlt tív évben. Mint mondta, a jelenlegi erőműpark kétharmada létesült állami beruházásként, a többi viszont a létesítmények jelenlegi tulajdonosaihoz köthető, vagyis nem egészen megalapozott az a vád, hogy az erőművek új, külföldi tulajdonosai nem költöttek itt beruházásra, fejlesztésre.   (Mindazonáltal a rendezvényen az MVM képviselője jelezte, hogy más társaságokhoz hasonlóan cége is beszállhat a hiányzó kapacitások pótlásába.)

Összejöhetne végül a hiányzó 1,5 ezer megawatt megújuló alapú egységekből, de innen sem jön össze. Ez ugyanis jóval több a Nemzeti Cselekvési Terv előirányzott 600 megawattnál, de még ennek a 600 megawattnak a létrejötte is várat magára amiatt, hogy késik a terület új támogatási rendszerének a bevezetése. Ez utóbbival indokolta egyébként az MVM osztályvezetője, Sándor József is, hogy cége portfóliójában a meglévőhöz képest az elmúlt három évben nem nőtt számottevően a zöldáram-termelés aránya.

Új atomerőművi blokkunk leghamarabb 2025-ben lesz. Az első kilenc hónapban a hazai áramtermelés 52,3 százalékát a paksi atomerőmű adta, 19,7 százalékát a mátrai – együtt 72 százalékot –, és érdemi súlya van a kötelező átvételi rendszer miatt a zöldáramnak is. A két erőművön kívüli létesítményeknek értelemszerűen nagyon alacsony kihasználtsága.
Jön az olcsó import

Az ország importszaldója 2008 óta nő, az idén már volt 30 százalék körül is, és az éves átlag is elérheti a 27-28 százalékot. A korábbi években eddig lealább a téli hónapokban bekövekezett némi csökkenés, az idén eddig ez is elmaradt, igaz, a tél még előttünk van, az őszi időjárás pedig enyhe. Rövidtávon természetesen ésszerű onnan vásárolni villamos energiát, ahonnan az a legolcsóbban beszerezhető, de Stróbl Alajos figyelmezetett, hogy kockázatos dolog egy ország áramellátását hosszabb távon, külföldi forrásokra alapozni. „Aligha fog valaki egy másik országban csak azért fenntartani egy erőművet, hogy nekünk legyen áramunk” – jelentette ki. (Tegnap délután például öt irányból érkezett az országba villamos energia, és csak Horvátországba ment Magyarországról tranzit vagy export.)