A hetekig tartó vizsgálatok végül azt állapították meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban a koraszülés, az alacsony születési súly, az alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások és a bakteriális fertőzés okozta járvány egyaránt szerepet játszottak a kicsik halálozásában.
A helyzet pedig az, hogy Magyarországon a gyermekek 7-9 százaléka koraszülöttként jön világra. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan 6 százalék körül mozog, a skandináv országokban pedig csak 3-4 százalék körüli. Az idő előtti születést okozhatja a terhesség alatti dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás, a higiénia hiánya, a terhesgondozás elmulasztása is.
Így annak ellenére, hogy az orvostudomány egyre nagyobb sikereket ér el még az igen kis súlyú koraszülöttek megmentésében, csodákra még ma sem képes. A koraszülöttek mintegy 16 százaléka nincs 1500 gramm, amikor megszületik, a speciális orvosi ellátásnak köszönhetően azonban a speciális koraszülött osztályokon, a Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) kezelt újszülöttek túlélési aránya, 97,5 százalék. Így annak ellenére, hogy a koraszülések aránya 1990 óta nem csökkent érdemben, mégis kevesebb korababa hal meg, mint évekkel ezelőtt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint jelenleg országosan összesen 31 fekvőbeteg-ellátó PIC és 2 PIC-szakambulancia foglalkozik a koraszülöttek speciális ellátásával, amelyből 9 Budapesten található, és ezek folyamatosan emelkedő számú, tavaly már csaknem 12 ezer koraszülöttet láttak el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.