A legjobb film Oscar-díjáért folyó verseny többé-kevésbé nyitott a kilenc esélyes között, egy dolgot azonban biztosra lehet venni: 2013-ban sem ezek a filmek vitték a pálmát Amerika és a világ mozipénztárainál. A jelöltek között a legjövedelmezőbbnek számító vállalkozás Alfonso Cuarón űrdrámája, a Gravitáció, amely százmillió dollárra rúgó költségének hétszeresét hozta be – és amely ezzel a 2010-es Eredet óta a legnagyobb kasszasiker jelölt. Ám ezzel az eredménnyel is csupán az év nyolcadik legnagyobb bevételét elérő filmje lett a tíz Oscarra jelölt 3D mozi.
Egyúttal azon kevés kasszasikerek egyike, amelynek a címében nem szerepel szám: akárcsak 2012, 2013 is a sorozatok és a szuperhős-franchise-ok éve volt. És nem is túl sikeres éve: amíg egy évvel korábban a Marvel összes hősét egybegyűjtő Bosszúállók másfél milliárd dolláros bevételével minden idők harmadik legnagyobb kasszasikerévé nőtte ki magát, a tavalyi legszuperebb hős, a Vasember, pontosabban annak harmadik kalandja, csak az ötödik helyre tudott feljönni a listán.
Összességében a húsz legnagyobb hollywoodi kasszasiker összbevétele 7,85 milliárd dollár volt tavaly, szemben az egy évvel korábbi, 9,18 milliárddal – mutat rá a The Numbers. A filmforgalmazás adatait elemző cég ugyanakkor felhívja a figyelmet: mivel sok 2013-as filmet még ma is játszanak a mozik, a különbség csökkenhet a jövőben.
2012 Oscar szempontjából is jobb évnek számított a tavalyinál: amíg az amerikai mozilátogatóknak hála az akkori kilenc jelölt több mint egymilliárd dollárt hozott össze az USA-ban, 2013-ban csak 800 millió jött össze. (Pedig akkor még olyan európai film is volt a jelöltek között, amely mindössze 6,7 millió dollárt hozott készítőinek az amerikai piacon.)
A kép azonban csalóka: még ha nem is produkált Hollywood kiugró sikereket, a hat nagy stúdió összesített üzemi eredménye 23 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezen belül persze nagyok az eltérések: a Sony profitja 32 százalékkal csökkent, miközben az NBC Universalé több mint ötszörösére nőtt – köszönhetően elsősorban a Gru 2 kirobbanó sikerének.
Az a tény azonban, hogy a húsz legnagyobb hollywoodi kasszasikerből 14 valamely sorozat minimum második darabja, mutatja: a nagy stúdiók egyre kevésbé vállalnak kockázatot. Új ötletek helyett inkább több pénzt ölnek egy tuti sikerbe, ezzel együtt pedig egyre kevesebb filmet készítenek.
Nem ritka ugyanakkor az sem, hogy a nagy produkciós cégek a gyártásba nem szállnak be, csak a forgalmazásba. Sőt, még a mostani Oscar-jelölt filmek között is volt olyan, amely csak azt követően lett a stúdiórendszer része, hogy elkészült – mutat rá elemzésében a BusinessWeek.
A filmkészítéshez szükséges pénz manapság egészen furcsa helyekről érkezik. Például örökösöktől: az Oracle-alapító Larry Ellison mindössze 28 éves lánya két Oscar-jelölt filmet is finanszírozott, a Minnesota Twins baseballcsapat tulajdonosának fia, Bill Pohalad állt a Tizenkét év rabszolgaság mögött, míg a maláj miniszterelnök mostohafia, Riza Aziz nélkül talán soha nem készült volna el A Wall Street farkasa.
A siker titka a felzárkózó és fejlődő országokban keresendő. Az oroszoknál és a törököknél is két számjegyű növekedést mértek – utóbbi országban a látogatottság évtizedek óta nem látott szintre, 50 millió fölé emelkedett.
Mindez persze eltörpül a kínai piac mellett, amely annak ellenére tudja lehagyni lassan az egész világot, hogy virágzik a kalózforgalmazás és hogy jóval kevesebb amerikai filmet mutatnak be (hivatalosan), mint Nyugaton: a tíz legnagyobb filmsikerből hét kínai volt tavaly, míg a jegyárbevétel 59 százalékát hozták a helyi filmek. Összességében 3,6 milliárd dollár volt a kínai forgalmazók bevétele 2013-ben egyben azt jelenti, hogy a piac 27 százalékkal nőtt – derül ki az Artisan Gateway és az EntGroup elemzéséből.
A siker titka a felzárkózó és fejlődő országokban keresendő. Az oroszoknál és a törököknél is két számjegyű növekedést mértek – utóbbi országban a látogatottság évtizedek óta nem látott szintre, 50 millió fölé emelkedett.
Mindez persze eltörpül a kínai piac mellett, amely annak ellenére tudja lehagyni lassan az egész világot, hogy virágzik a kalózforgalmazás és hogy jóval kevesebb amerikai filmet mutatnak be (hivatalosan), mint Nyugaton: a tíz legnagyobb filmsikerből hét kínai volt tavaly, míg a jegyárbevétel 59 százalékát hozták a helyi filmek. Összességében 3,6 milliárd dollár volt a kínai forgalmazók bevétele 2013-ben egyben azt jelenti, hogy a piac 27 százalékkal nőtt – derül ki az Artisan Gateway és az EntGroup elemzéséből. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.