Amerikai gázt akar az EU

„Könnyebbé válhat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése, ha az EU és az Egyesült Államok megköti a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodást” – közölte Barack Obama a tegnapi brüsszeli EU–USA-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. A 2009 elején hivatalba lépett amerikai elnök első brüsszeli látogatásán elsősorban az ukrán helyzetről, illetve annak energiapolitikai következményeiről tárgyalt a mindössze alig több mint egy órás megbeszélésen Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, illetve José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság vezetőjével.

Az amerikai LNG európai exportjának engedélyezésének megkönnyítése a krími válság miatt vált különösen sürgetővé az EU számára. Az unió ugyanis egyre nagyobb mértékben kívánja függetleníteni energiaellátását Oroszországtól, miután Moszkva a nemzetközi jogot és Ukrajna területi integritását megsértve annektálta Krímet. Jelenleg Oroszország biztosítja az EU olaj- és gázellátásnak mintegy harmadát, a gázszállítások 40 százaléka pedig Ukrajnán keresztül történik.

Az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjának engedélyezéséhez az amerikai energiaügyi minisztérium igen hosszadalmas eljárása szükséges minden olyan ország irányába, amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást az USA-val. A szabadkereskedelmi térség kialakítását is célzó TTIP-megállapodás megkötése ebből a szempontból megoldást jelentene, azonban kérdés, mikor fejeződhetnek be a Washington és Brüsszel között 2013 júniusában megkezdett TTIP-tárgyalások. Tavaly nyáron mind az uniós, mind az amerikai illetékesek azt közölték, hogy 2014 végére megszülethet a megállapodás. Az utóbbi hónapokban a tárgyalások lezárásának idejére már nem hangoztak el bejelentések, csupán annyit közöltek a felek, hogy remélik, idén jelentősen előrehaladnak majd a tárgyalások. Egyes értesülések szerint az uniós vezetők most már a 2015-ös aláírást tűzték ki célul. Az EU és USA közötti megállapodással a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jönne létre, miután az unió és az Egyesült Államok együttesen a globális GDP közel felét teszik ki, illetve a világkereskedelem harmadát is lefedik.

Az LNG európai fogadásához azonban a megfelelő infrastruktúra kiépítésére is szükség van, ami akár több évet is igénybe vehet. Az amerikai LNG exportjának kérdése a jövő heti EU–USA Energia Tanács ülésén is szóba kerül.

Eddig négy TTIP-tárgyalási fordulót tartottak a felek, a legutóbbit két hete, amelyen csak korlátozott előrelépést értek el a vitás kérdésekben. A tárgyalásokon nem a klasszikus kérdés, a vámok csökkentése a fő vitatéma, miután a tarifák viszonylag alacsonyak (bizonyos védett szektorokat nem számítva a legtöbb termék esetében négy százalék körüli a vámszint), hanem a különböző kereskedelmi szabályozások, műszaki előírások harmonizálása. Utóbbiak miatt valójában a cégek akár 20 százalékos vámnak megfelelő teherrel is szembesülhetnek. Különösen az autóipart érintik érzékenyen az eltérő biztonsági és környezetvédelmi előírások. Utóbbiak miatt a mindkét piacon jelen lévő gyártóknak teljesen más autót kell előállítaniuk, ami komoly pluszköltséget jelent számukra. A legvitatottabb kérdésnek az számít, hogy miként szabályozzák az amerikai gén- vagy hormonkezelt élelmiszerek EU-ba történő exportját, amelyek terén az amerikainál szigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásokat tart érvényben az unió.

Barack Obama, illetve a két uniós vezető a tegnapi sajtótájékoztatón egyértelművé tették: az USA és az EU egységes az Oroszországgal szembeni fellépésben. Ha Oroszország további lépéseket tesz Ukrajna destabilizálása terén, akkor Brüsszel és Washington a korábbiakhoz hasonlóan koordinálja azokat az intézkedéseket, amelyek már komolyabb gazdasági szankciók bevezetésére vonatkoznának.

Úgy tűnik, a krími válság ismét megerősítette a transzatlanti kapcsolatokat, amelyeket igencsak megtépázott a tavalyi amerikai lehallgatási botrány. A mostani tárgyalás utáni sajtótájékoztatón csak érintőlegesen esett szó a kérdésről. A New York Times tegnapi számának értesülése szerint a Fehér Ház javasolni fogja a héten, hogy törvényben korlátozzák a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatát, amelynek titkos működési rendszerét az NSA Moszkvába szökött egykori munkatársa, Edward Snowden tette nyilvánossá.

Oroszország magára maradt

Oroszország magára maradt, miközben az Európai Unió és a NATO tagjai egységet mutatnak – jelentette ki Barack Obama a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Az amerikai elnök rámutatott, hogy Oroszország azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az európai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Obama világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor az orosz gazdaság is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni.