Nem lett jobb az egészségügyi ellátás színvonala

A férfiak 30, míg a nők 19 százaléka, összességében a lakosság negyede (24 százalék) vallja magát egészségesnek. 

 

A lakosság közel 40 százaléka ugyanakkor kifejezetten rossznak minősíti a testi és lelki kondícióját az Ipsos Health Egészségpercek kutatás-sorozat első elemzése szerint. 

Míg a fiatalok (18-29 év) 59 százaléka érzi magát kifejezetten jól a bőrében, a 30-39 év között már csupán 31, 40-49 év között 19, 50-59 év között 13, 60 év felett mindössze 7 százalék ez az arány.

A kutatásban résztvevőket arról is megkérdezték, mi a véleményük az olyan kezelési lehetőségekről, mint a házi praktikák, a vény nélküli gyógyszerek és az étrend-kiegészítők. A házi praktikákat a megkérdezettek szinte egyöntetűen elsőként választandó, kíméletes megoldásnak tartják például a megfázás, az influenza tüneteinek enyhítésében. A recept nélküli orvosságok hatékony és gyorsan ható megoldást jelentenek, amelyek pozícióját, megítélését erősíti az orvosok és gyógyszerészek ajánlása, támogatása. Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban az a vélekedés, hogy drága, a szakma által kevésbé ajánlott, kevésbé hiteles és meggyőző termékcsoport, amely azonban biztonságosan alkalmazható. Az étrend-kiegészítőket elsősorban fáradtság, levertség, valamint legyengült immunrendszer erősítése, szellemi teljesítmény fokozása esetén alkalmazzák a válaszadók. 

A Medibon.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített friss kutatás arra is rávilágított, hogy ha pénztárcájuk megengedné, a legtöbben a fizetős magánintézmények szolgáltatásait vennék igénybe.

A közegészségügy megítélése nagyon rossz a felmérés szerint: minden második megkérdezett úgy látja, hogy az elmúlt évben kifejezetten romlott az ingyenes szolgáltatások minősége, a megkérdezettek további 40 százaléka szerint pedig nem történt pozitív előrelépés az ellátás színvonalában. Nem beszélve arról, hogy egyes díjmentes szakrendelések – például a szülészet és a fogászat – valójában látszatmegoldásokat takarnak, a tényleges gondozásért legtöbbször mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. 

A felmérés arra is rámutatott, hogy sokan azért veszi igénybe a magán-egészségügyi szolgáltatásokat, mert az állami egészségügyben egyes diagnosztikai eljárásokra, mint például az MR vagy a CT, rendszerint 2-3 hónapos várakozással lehet bejutni. Ennyi idő sok ember számára nemcsak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is. Legkevesebbet a fiatalok és a 30–39 év közöttiek járnak orvoshoz, ám ha mégis ellátásra szorulnak, inkább a magánintézmények mellett döntenek. A felmérés szerint a huszonévesek mellett a negyven év felettiek válnak egyre nyitottabbá a magánrendelésekre.