Gázimport: dupla, vagy semmi

Hamarosan akár tíz évre előre is eldőlhet, hogy mely gázkereskedők (vagy kereskedelmi engedéllyel rendelkező felhasználók) ellenőrizhetik az országnak azt a gázvezeték hálózati pontját, amelyen ma a legolcsóbban földgázhoz lehet hozzájutni.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. ugyanis elkezdte begyűjteni a kapacitás-igényeket a mosonmagyaróvári átadópontra, amelyen át Ausztria felől érkezik az országba a szénhidrogén. Az igények április 24-e óta adhatók be, május 16-án éjfélig.

A kapacitásigények elosztásának egyik érdekessége, hogy bár az országnak öt szomszédjával is van gázvezetéki összeköttetése, ezek közül csak egynek a kapacitásait kívánja az FGSZ sok évre előre leköttetni. A társaságtól kapott válasz szerint azonban nincs szó megkülönböztetésről. A hosszú távú (egy gázéven túlnyúló) kapacitás lekötési igényeket a 2013. 10. 15-én kihirdetett, erre vonatkozó uniós rendelet megszületése óta lehet beadni, ezen igényekkel pedig a törvény erejétől fogva az FGSZ-nek kell foglalkoznia.

Ez a szabályozás (ahogyan az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat 8.4.3.1. pontja is) általános érvényű, tehát valamennyi határkeresztező pontra vonatkozik, és ezekre azonos eljárásrendet ír le. Így lényegtelen a válasz szerint, hogy az FGSZ most épp az osztrák-magyar határkeresztező pontra benyújtott kapacitásigényt kezeli. Ha más határkeresztező pontra érkezett volna igény, az eljárás arra vonatkozna.

Mégis felmerülhet, hogy a versenyt inkább az élénkítené, ha a piaci szereplőknek minden (júliustól június végéig tartó) gázév előtt ringbe kellene szállniuk a következő 12 hónap import-, vagy export-kapacitásaiért, az viszont gátolja, ha egyes társaságok akár tíz évre is lefoghatják a szállítási lehetőségeket.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió többnyire nem támogatja a hosszú távú szerződéseket. Igaz, nem is tiltja, ahogyan a magyarországi sem. „Azért kínálunk 10 évre is kapacitást, mert az érvényes jogszabályok erre köteleznek minket” – válaszoltak lapunk kérdésére a rendszerirányítónál. Mivel a kapacitáshoz való hozzáférés lehetősége és feltételei minden rendszerhasználó számára azonosak, az FGSZ szerint nem beszélhetünk a piac rugalmasságának korlátozásáról.

A közelgő kapacitás-elosztásra most utoljára kerülhet sor jelenlegi szabályok szerint, mert 2015-től az új uniós előírásoknak megfelelően kell tenderezhetni. Kérdés, lesz-e mit. Ha ugyanis most elkel minden szabad kapacitás, akkor az uniós előírások szerinti kapacitás-elosztás egészen a 2025/26-os gázévig olyan jogszabályi kötelezettség maradhat, aminek azért nem majd kell eleget tenni, mert nem lesz eladandó portéka.

Ezzel kapcsolatban az FGSZ-nél ismét arra emlékeztették lapunkat, hogy a piaci szereplők számára ez nem kötelezettség, hanem lehetőség, amelyet mind a jelenlegi hazai, mind pedig az európai szabályozás lehetővé tesz. Az FGSZ ilyen értelemben sem bírálhatja felül a hozzá beérkező kapacitásigényeket.

Kötött szabályozás

„Az FGSZ jogszabályokban meghatározott kapacitás termékeket ugyancsak jogszabályban meghatározott szolgáltatási időtartamokra kínál fel. Ha ezekre a rendszerhasználó igényt jelent be, akkor azt megint csak jogszabályban rögzített módon elégítjük ki. Ebben az FGSZ-nek nincsen szabadságfoka” – szögezték le. Alaphelyzetben a társaság egy éves, havi és napi terméket kínál, amit az uniós szabályozásnak megfelelve negyed évessel és gáznapossal bővít. A kapacitások 10 százalékát nem osztja ki, vagyis ennyi rugalmasság marad a rendszerben.