Az uniós támogatás felpörgette a nagyberuházásokat

Márciusban az építőipar termelése 34,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, de a februári adatokhoz képest is 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, míg a háromhavi termelés 27,6 százalékkal bővült egy év alatt.

A negyedéves összesítés azt mutatja, hogy mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett a tavalyi bázishoz képest: az épületek építése 27,5, az egyéb építményeké 43,1 százalékkal. Az épületek építésének bővülése elsősorban ipari beruházásoknak, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkáknak köszönhető, míg az egyéb építmények esetén a korábbi hónapokhoz hasonlóan vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az ipari építmények és infrastrukturális beruházások számottevő bővülése azt is jelzi, hogy ezekhez gyorsan sikerült az uniós forrásokat lehívni.

Az elemző a következő hónapokban is érdemi növekedésre számít, de megjegyezte, hogy a mostani, kiemelkedő ütem várhatóan lassul, mert a márciusi adatban több egyszeri hatás is érvényesült. Példaként említette, hogy 34 százalékos márciusi bővülésben jelentős szerepet játszottak az állami, infrastrukturális beruházások, és kérdéses, hogy hosszabb távon a magánszektor mennyiben tudja átvenni ezen a téren az állam szerepét. Az elemző különösen jó eredménynek nevezte, hogy a magas februári bázishoz képest is tudott bővülni az építőipar teljesítménye, bár a tavalyi bázis igen alacsony volt.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke idén összesen tíz százalékos volumennövekedésre és 7-8 ezer új állás létesülésére számít, ám úgy véli, az építőiparnak nagy tömegű munkát jelentő lakásépítés és -felújítás fellendülése nem várható még ebben az évben. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az építőipar első negyedévi teljesítményét a nagy értékű állami, önkormányzati megrendelések, illetve az ipari beruházások pörgették fel, a lakossági megrendelések élénkülése azonban továbbra is késik.

Az idei növekedési prognózist a szövetség alelnöke azzal támasztotta alá, hogy az „egyéb építményekre” jelentős az iparág rendelésállománya és az uniós forrásokból finanszírozott, tavaly kezdett munkák átfutási ideje egy-másfél év. A megrendelések döntő része továbbra is az egyéb építményekre, az infrastrukturális létesítményekre szól, az épületek felépítésére vonatkozó rendelésállomány még március végén is 11,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.

A vállalkozások úgy látják, hogy 2012-höz képest a feketemunka és a lánctartozás csak kissé csökkent és attól félnek, a jövőben sem lesz pozitív változás. A cégek életét még mindig nehezítik a kintlévőségek, bár azok behajthatóságát a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik.

A vállalkozások úgy látják, hogy 2012-höz képest a feketemunka és a lánctartozás csak kissé csökkent és attól félnek, a jövőben sem lesz pozitív változás. A cégek életét még mindig nehezítik a kintlévőségek, bár azok behajthatóságát a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik.-->