2014 első három hónapjában 1692 új lakás épült, ami 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ez 20 százalékos növekedést jelent a 2013. január– márciusi adatokhoz képest. Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada.
A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki.
Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami ugyan több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad: nem éri el a 2012 első negyedévi érték 70 százalékát. A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő lakásépítési tevékenység. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma - derül ki a KSH jelentéséből.
Az év első három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval. Az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva 20 százalékkal több, 1654 új engedélyt
adtak ki, ami a 2008. I. negyedévinek még az egyötödét sem teszi ki, a 2012-es év azonos időszakának adataitól pedig 23 százalékkal marad el. Csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését.
Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig
29-ről 43 százalékra emelkedett. Budapesten az összes lakás 83 százalékát vállalkozók építtették. A tárgyidőszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban kisebb lett a saját használatra épített lakások aránya (67 helyett 53 százalék), az értékesítésre szánt lakásoké pedig nőtt (31-ről 45 százalékra). Bérbeadásra a lakások 1 százaléka épült, akárcsak egy évvel korábban. Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 67 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 28 százalékát építették (2013. I. negyedévében 54, illetve 31 százalék volt). Az újonnan épült lakóépületek között 70-ről 53 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett (24 helyett 43 százalék). A lakóparki lakások aránya 2 százalékos (egy évvel korábban 4 százalékos) volt.
2014 I. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 négyzetméter volt, ez 13 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban, ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39 százalékra csökkent. A vizsgált időszakban 287 lakás szűnt meg. 47 üdülőépületben 82 üdülőegységet építettek, és 63 üdülőépületben 100 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezett üdülőegységek száma közel háromszorosára emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, ugyanúgy, mint egy évvel korábban - írja a KSH.
A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 58 százalékkal nőtt az ipari, 9 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15 százalékkal csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.