Nem vagyunk túl jó életmentők

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2014 áprilisában másodszor végezte el a felmérést, amelynek keretében több mint ezer ember tudását tesztelte a leggyakoribb vészhelyzetekben.

A tavalyinál ugyan idén jobb eredmények születtek, de még sokan nem ismerik kellően az azonnali, szakszerű teendőket. Az úgynevezett Elsősegély Tájékozottsági Index, amely az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosából mutatja meg, hogy egy 10-es skálán milyen eredményt értek el a megkérdezettek – a 2013-as 6,8 ponttal szemben most 7 pontot mutatott.

„Amikor tavaly először készítettük el a felmérést, szándékosan a leghétköznapibb, gyakran előforduló problémás helyeztek lehetséges „civil” megoldásaira voltunk kíváncsiak. Idén ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, hogy lássuk, történt-e elmozdulás, de sajnos még mindig van mit fejlődni” - mondta Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Az agyrázkódás jeleit - hányinger, aluszékonyság, szédülés - a megkérdezettek háromnegyede (75,16 százaléka) ismeri fel, viszont a válaszadók több mint ötöde a fülzúgásra, a beszédzavarra, a szédülésre voksolt, miközben az első kettő nem jár együtt az agyrázkódással.
Ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe, az emberek 68, 41 százaléka tudná, hogy mindkét szemet steril gézlapokkal kellene lefedni, ezt követően pedig azonnal szakorvoshoz kellene fordulni. Sokan azonban még mindig úgy gondolják, hogy csukott szemmel kell feküdni és orvost hívni, vagy ki kell mosni a szilánkot a szemből és orvost hívni, esetleg kézzel kell eltávolítani a szilánkot és orvost hívni. Ezek kifejezetten veszélyes megoldások – figyelmeztet Czakler Éva.

A legtájékozottabbak a lázcsillapításban vagyunk: arra a kérdésre, hogy „mi a teendő, ha nagyon magas láza van gyermekünknek”, a megkérdezettek 95 százaléka válaszolta helyesen, hogy hideg borogatás vagy hűtőfürdő a megfelelő reakció. Ugyanakkor még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy ilyen esetekben melegíteni kell a gyereket (paplanba csavarni, forró teával, hogy izzadjon), ez azonban csak fokozza a bajt.

Hasonlóan magas arányban ismert tény ma már az is, hogy a napi ajánlott folyadékbevitel mennyisége 2-2,5 liter, ahogy viszonylag sokan vannak tisztában azzal is, mi a teendő azzal, aki felvágja az ereit: le kell fektetni, megemelni a karját, és a vérzésre kötést, mégpedig nyomókötést tenni. Sokan, a válaszadók közel 75 százaléka tisztában van azzal is, hogy ha leforrázzuk a kezünket, azonnal hideg folyó víz alá kell tartani.

Sajnos több dolgot még mindig nagyon sokan rosszul tudnak. Ilyen a normális vérnyomásérték, amelynél a megkérdezettek 57,12 százaléka válaszolta helyesen, hogy 140/90-es szám esetében már magas értékről beszélhetünk. Azt még kevesebben, 25 százalék tudta jól, hogy ha valaki a tűző napon elájul, azt nem csak árnyékba kell húzni, de valahogy hűteni is kell a testét, ha eszméleténél van, akkor például hideg folyadékkal.

Az újraélesztésnél történt az egyetlen jelentősebb előrelépést a tavalyi évhez képest. Míg 2013-ban a válaszadók közel 42 százaléka tudta csak, hogy ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, lélegeztetni és mellkas nyomást alkalmazni, idén ez az arány 53,41 százalékra nőtt. Czakler Éva kiemelte: nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos az újraélesztés ismerete. Minden légzésleállásban töltött perc  15 százalékkal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre.