Szerintük kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásványvízé. Úgy látják, hogy a hazai ásványvíz fogyasztás emelkedésének egyik oka az, hogy az ásványvíz elvesztette korábbi luxus jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett.
Továbbá a privatizált állami vállalatok tulajdonosai lényegesen nagyobb gondot és több pénzt fordítanak marketingre. A magyarok - az osztrákokhoz, németekhez, csehekhez hasonlóan – a szén-dioxiddal dúsított vizeket kedvelik jobban, míg a franciák, olaszok, spanyolok a szénsavmentes ásványvizeket.
Magyarországon 2013-ban az összesen fogyasztott ásványvíz közel 43 százaléka volt a szénsavmentes ásványvíz. Az élelmiszerbolt-hálózatban a 0,5 - 1,5 literes kiszerelés, a vendéglátóhelyeken a 0,25 - 0,33 - 0,5 literes kiszerelés a legkedveltebb.
Árukat befolyásolja többek között ismertségük – a nevesebb vizek árát megnöveli a marketing költsége -, és jelentős mértékben a szállítási költség, amely ásványvizek esetében relatíve magas érték. Nincs ok örömre viszont a sörpiacon, ugyanis a 2012-es eredmények enyhe növekedése után, tavaly újra 4,4 százalékkal csökkent a belföldi sörértékesítés.
A Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, valamint a Pécsi Sörfőzde, azaz a négy legnagyobb magyar gyártó összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesített, szemben az előző évi 6,312 millió hektoliterrel. Mérséklődött a vendéglátóhelyeken elfogyasztott sör mennyisége is. A sörösök szerint a visszaesés mögött elsősorban a 10 százalékos jövedéki adó emelés áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.