Az utazási szakemberek a külföldre utazók számában 10-15 százalékos növekedésre számítanak, igaz, a kiutazók száma a válság előtti szintet még mindig nem fogja elérni. Tavaly a KSH adatai szerint 44,6 millió napot töltöttünk külföldön, ami jócskán elmarad a 2009-es 83 milliótól, de lassan beindulhat a növekedés. 2013-ban 16 millióan utaztak ki az országból, közülük 11 millióan egynapos utakra indultak. Az ilyen, egynapos utakra menők közül 8 millióan bevásárolni, tanulni vagy dolgozni indultak, nekik egyébként a biztosítók valószínűleg hiába kínálnának utasbiztosítást.
A maradék 3 millió turisztikai célból utazó egynapos utas, és a 4,8 millió több napos külföldi útra induló magyar viszont potenciális célpont lehet a cégek számára. A biztosítók már tavaly is érzékeltek valamelyes növekedést az utasbiztosítások díjbevételében. Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke elmondta: 2013-ban 10,15 milliárd forintnyi díjbevételük volt ebben a szegmensben a társaságoknak, ez 6,5 százalékkal volt magasabb a 2012-esnél. Az idén Horváth reményei szerint további 10 százalékkal bővülhet az utasbiztosítási piac.
A bizakodásra okot adhat, hogy az első negyedévben 59 százalékkal nőtt a sztornóbiztosításokból származó díjbevétel, ami arra utalhat, hogy az emberek több külföldi utat foglaltak le, mint egy évvel ezelőtt. A legkedveltebb célországok a magyar turisták számára Európában vannak. Ausztriába, Horvátországba, Olaszországba, Németországba, Csehországba és Szlovákiába utazunk a leggyakrabban. Az igénybe vett közlekedési eszközök közül az első helyen az autó áll, ezt a repülő, a busz és a vonat követi.
A szakemberek szerint az utasbiztosítások kiválasztásánál fontos odafigyelni arra, hogy milyen sportokra vállalnak fedezetet. Arra is érdemes lehet felkészülni egy sztornóbiztosítással, ha esetleg valamilyen okból kifolyólag mégsem tudnánk elutazni, az esetenként több százezer forintos út költségét ugyanis ilyenkor bukhatja az ember. A fapados légicégeknél például a repülőjegyek visszaváltása vagy másik időpontra való átíratása rendszerint nagyon sokba kerül, gyakran többe, mint maga a repülőjegy.
Az autóval utazóknak hasznos szolgáltatás lehet az asszisztencia. A hazai gépjárművek átlagos életkora 12 év körül van, ilyen idős autókkal pedig előfordulhatnak hibák egy külföldi úton. Probléma lehet, hogy a biztosítók egy része pont a 12 évesnél idősebb autókra nem hajlandó már ilyen biztosítást kötni, mivel ezek a gépjárművek túl gyakran meghibásodnak.
Ne intézkedjünk magunk!
Az asszisztencia biztosítással rendelkezők számára fontos tudnivaló, hogy a biztosító csak akkor vállalja a felelősséget, ha maga viheti szervizbe a járművet. Akinek tehát ilyen biztosítása van, ne keressen magának szervizet, hanem vitesse be az autót a szolgáltatóval. Csak ebben az esetben jár a csereautó, a szállás és a többi szolgáltatás.
Az utasbiztosításnál is elvárják, hogy az ügyfél a biztosítóra bízza a szolgáltatók megkeresését. Ha valaki olyan állapotban van, hogy fel tudja hívni a biztosítót, inkább azzal kerestessen magának egészségügyi szolgáltatót, mert így biztosabb, hogy a cég később megtéríti a kezelések árát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.