Átformálta a piac a Molt

Látványosan átalakult a Mol tevékenységének szerkezete az elmúlt tíz évben. Adatsoraiból két fő tendencia olvasható ki: a hazai aktivitás súlyának a csökkenése a nemzetközivé válással, illetve az olaj- és gáztermelés előtérbe kerülése. E folyamatokat erősítik a közelmúltban bejelentett lépések is, azaz a csehországi benzinkúthálózat-vásárlás és a kurdisztáni mezőfejlesztési megállapodás. A változások súlyát mutatja, hogy nemrég megújult a csoport szervezeti felépítése és irányítása is.

A Mol 2003-ban még 1505 milliárd forintos árbevételét elsősorban az akvizíciókon keresztüli növekedés emelte 2013-ra 5400 milliárd forintra, de az érdekeltségszerzések már a Mol 1991-es megalakulása után megindultak. A társaság 1995-től sorra jelent meg a térség több országának üzemanyag-piacán, bevásárolta magát a Slovnaftba, a TVK-ba és (2003-ban) az INA-ba. Megvetette a lábát a jemeni, a pakisztáni és az oroszországi szénhidrogén-mezőkön. Mindez az elmúlt 10 évben felerősödött ütemben folytatódott.

A portfólió további, jórészt a szomszédos országokban működő benzinkútláncokkal és az olaszországi IES finomítóval gazdagodott, a Molhoz került az INA irányítása, miközben az upstream üzletág kazahsztáni, iraki, ománi, kameruni, észak-indiai, végül északi-tengeri olaj- és gázlelőhelyeken való megjelenéssel erősödött. A felsoroltaknak köszönhetően 2003 és 2013 között a csoport éves olajfeldolgozása körülbelül a harmadával, 12,27 millió tonnáról 20,51 millió tonnára emelkedett, teljes kiskereskedelmi értékesítése pedig 1385 ezer tonnáról 3379 ezer tonnára nőtt. Igaz, a társaság 2007-ben eladta az azóta az államhoz került gáz üzletágát.

Egy néhány éves időszaktól eltekintve gáztárolással azóta sem foglalkozik, ahogyan közvetlenül érdemi gázkereskedelemmel sem.
A Mol alapértelmezésben is növekedési kényszerben volt és van, hiszen az általa képviselt iparágban bizonyos vállalati méret (pénzügyi erő) alatt nehéz tartósan versenyképesnek maradni. Külföldi terjeszkedését azonban szegmensenként más-más tényezők is motiválják.

Az üzemanyag-értékesítésben például az, hogy a hazai piacon már régen elérte azt a súlyt, amit a versenyszabályok megsértése nélkül tovább növelhetne. Tíz éve Magyarországon 377 benzinkútja volt, 2013 végén már csak 366, de az egy kútra jutó értékesítése nőtt. Eközben viszont külföldön 416-ról 1376-ra növelte a töltőállomásai számát, és még erre jön a csehországi 44 egység.

Az értékesítés gazdaságosabbá tétele érdekében a Mol a finomítói kapacitását is növelte. Az említett, 20,5 millió tonna olajat tavaly a Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban működő négy finomítójában és két petrolkémiai gyárában dolgozta fel, de a mennyiségnek már kevesebb mint a fele jutott Magyarországra.

Szűkülő hazai gázszállítás, növekvő tranzit

A szénhidrogén-termelés átalakulását a terjeszkedési szándékon túl az is sürgette, hogy az usptream tevékenység már jó néhány éve nagyobb hasznot hoz, mint a downstream, és, hogy esik a hazai lelőhelyek hozama. A Mol 2003-ban még napi 99,4 ezer hordó olajegyenértékes (boe) szénhidrogén-termelése a múlt évre 103,7 ezer boe-re nőtt. A csoport jelenleg 8 országban folytat olaj- és gáztermelést, és 13-ban tart a kutatási fázisnál. Hazai gázszállítása tíz év alatt 17,4 milliárd köbméterről 10,9 milliárdra esett a kereslet csökkenése miatt, de a tranzitja 2 milliárdról 3,5 milliárd köbméterre nőtt.