Nincs szigorítás a lépfene után a gyermekétkeztetésben

„A nyári szociális gyermekétkeztetésben az őstermelőktől történő beszerzés értéke várhatóan eléri a 700 millió forintot” – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársága. Az állam 2,64 milliárd forintot szán az idei évben a nyári szociális étkeztetésre. A támogatási összeg 80 százalékát kell az alapanyagra fordítani és ennek 30 százalékát a helyi kistermelőktől vagy mezőgazdasági vállalkozóktól kell megvásárolni. A felhasznált alapanyag helyben történő előállítása érdekében a közmunkát is bevonhatják. Az idén már a szomszédos megyéből is kilométerkorlátozás nélkül van lehetőség az alapanyag beszerzésre.

A felhasznált támogatásokat a Magyar Államkincstár ellenőrzi. Nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok hány őstermelővel lépnek kapcsolatba, sem azt, hogy milyen alapanyagokat vásárolhatnak. Életszerűen az őstermelői tevékenységen belül bármely megtermesztett, előállított élelmiszer alapanyag megvásárolható. Az alapanyagokat napi piaci áron számolva lehet elfogadni, az idény miatt változó árakat a felvásárlási jegyek, számlák összegének tükrözniük kell. Ha az étkeztetők az elvárt 30 százaléknál kevesebbet szereznek be az őstermelőktől, a támogatást visszafizettethetik velük.

A tiszafüredi lépfenefertőzés a közétkeztetést is érintette, a településen 88 gyerek étkeztetésére kötöttek szerződést az érintett céggel. Ezzel kapcsolatban az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte a kormányzattól, tervezik-e módosítani a nyári szociális gyermekétkeztetés szabályozását, hogy az önkormányzatok ne legyenek olyan helyekről kénytelenek beszerezni az alapanyagot, ahol nem megfelelően garantált az élelmiszerbiztonság. Azt is firtatta, hogy milyen élelmiszerbiztonság az, ahol feketén vágott hús kerülhet az iskolás gyerek elé.

A földművelésügyi miniszter azt válaszolta, hogy az élelmiszerbiztonságot a lánc teljes egészében, a vendéglátás, a közétkeztetés minden formájánál fenn kell tartatni. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a törvény szerint kereskedelmi forgalomba, vendéglátó vagy közétkeztetést végző létesítménybe kizárólag csak olyan állat húsa kerülhet, amely állatorvos által elvégzett húsvizsgálaton átesett és fogyasztásra alkalmasnak minősült. A hatósági ellenőrzések kockázatbecslés alapján történnek, mivel szerinte nem lehet minden egyes szereplőt folyamatosan ellenőrizni.

A 2,64 milliárdos forrás összesen 123 750 gyerek étkeztetését teszi lehetővé, 11 ezerrel többét mint 2013-ban. Az idén 1270 település nyújtott be sikeresen támogatási igényt, 2012-ben még 1064. Korábban többen is alulfinanszírozottnak nevezték a programot, az ellenzékiek 5-600 ezer rászorulót is említettek. Egy ombudsmani jelentés szerint évről évre csökken a támogatottak száma. Volt olyan település ahol az idén a támogatás ellenére fele pénzből tudták etetni a rászorulókat a nyáron. A szociális államtitkárság szerint a program nem tekinthető alulfinanszírozottnak, mivel az idén teljes mértékben teljesült a támogatási igénye a leghátrányosabb és hátrányos helyzetű településeknek, valamint azon átlagos helyzetűeknek is, amelyek gyermekfelügyeletet, szabadidős programot vagy nagyobb arányú önerő biztosítását vállalták. A többi átlagos helyzetű önkormányzat igénylésének mintegy 77,5 százalékát támogatták. A támogatási igények csak 72 ezer forinttal haladták meg a rendelkezésre állóforrást.

Napi 440 forintból készétel

A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a június 16. és augusztus 29. között legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkezését napi egyszeri meleg étkezés formájában. Az egészségesebb táplálkozás érdekében készétel formájában kell biztosítani az étkeztetést, nem használhatnak konzervet, előre készített, gyorsfagyasztott ételeket. 2012-re növekedett az egy rászoruló gyermekre jutó támogatás napi összege 440 forintra változott 370 forintról.