BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csepp az adósságtengerben

Az egészségügyi intézményeknek juttatott adósságenyhítő támogatásnak köszönhetően 3 milliárddal, 110,8 milliárd forintra csökkent a költségvetési szervek adóssága júliusról augusztusra. A kórházak – és beszállítóik – azonban még messze nincsenek kint a vízből, mert bár július végén kaptak 11,8 milliárd forintot a rég óta fennálló tartozásaik rendezésére, az össz-kórházadósság havonta átlagosan 4 milliárddal nő, így végül is csak alig több, mint hétmilliárd forinttal lett könnyebb az adósságteher, amely így nagyjából annyi, 67 milliárd forint, mint májusban volt.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 110,8 milliárd forint volt augusztus 31-én. Ez 3 milliárd forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.


Az összes tartozásból 34,0 milliárdot tesz ki a 30 nap alatti, 24,3 milliárdot a 30 és 60 nap közötti, 51,1 milliárdot a 60 napon túli tartozás, míg 1,4 milliárdnyi számla fizetési határidejét ütemeztek át. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege mindössze 17,8, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló 200 millió forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya viszont 92,8 milliárd forintra rúg.

A MÁK adatai szerint a legtöbb adósságot továbbra is az egészségügyi, a kulturális és az oktatási intézmények nyögik, az EMMI-hez tartozó kórházaknál, iskolákban halmozódott fel az összadósság 70 százaléka, 77,5 milliárd forint.

A költségvetési intézmények tartozásállományának csökkenésében az egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezésére fordítható 11,8 milliárdos működési támogatás játszott elsődleges szerepet. A pénzt még július végén kapták meg a kórházak, döntően a rég óta fennálló tartozásaik rendezésére. A támogatás hasznosítására egy hónap állt a rendelkezésükre, a fel nem használt összeget szeptember 30-ig kötelesek visszatéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak, így egyelőre nem kaptunk információt arról, pontosan mennyi pénzt nem tudtak ilyen vagy olyan okból elkölteni a kórházak.

Az Államkincstár által közzétett adatokból az látszik, hogy július végéhez képest augusztus végére mintegy hétmilliárd forinttal lett kevesebb a kórházadósság. Ám ennek szakértők szerint nem feltétlenül az az oka, hogy nem költötték el a 11,8 milliárdot, inkább az, hogy havonta átlagosan 4 milliárddal nő az adósságállomány. Ez lehet az oka annak is, hogy számos intézménynél nem hogy mérséklődött volna, erősödött az eladósodás, és még mindig vannak olyan kórházak, amelyek tartozása több milliárd forintra rúg.

A legtöbb, 5,023 milliárd forintnyi kifizetetlen számlája a Pécsi Tudományegyetemnek van, de a Semmelweis Egyetem is 3,727, a Szegedi Tudományegyetem pedig 3,714 milliárdot tol maga előtt. A Honvédkórház 2,965 milliárdnyi kifizetetlen számlájával is majdnem a hárommilliárdosok táborába tartozik már. A Péterfy Sándor utcai Kórház 2,815 milliárddal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak 2,687 milliárddal, a Zala Megyei Kórház pedig 2,083 milliárddal tartozik, döntően a gyógyszer- és orvostechnikai eszköz beszállítóknak.

Az Országos Mentőszolgálatnál a félmilliárd forintos plusztámogatás ellenére a júliusi 874 millió forinttal szemben augusztus végére az egymilliárd forintot is meghaladta már az adósság. Az – egyelőre még - intézményfenntartó GYEMSZI nem kapott működési támogatást, nőtt is az adóssága 60 millió forinttal, így már több mint félmilliárdos tartozása van a kórházakat egyébként folyamatosan számon kérő, átalakítás előtt álló intézetnek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.