A Total biztosítja az olajcég működését a vezető halála után is

"Valamennyi dolgozót nagyon megérintett az a sok részvétüzenet, amely Franciaországból és a világ azon országaiból érkezett, ahol Christophe de Margerie-t nagyra becsülték. Egész életét a vállalat felvirágoztatásának, a vállalat 100 ezer dolgozójának szentelte Franciaországban és a világban" - mondta a főtitkár. "És ahogy ő is akarta volna, a Totalnak tovább kell haladnia előre. A cég jól szervezett ahhoz, hogy biztosítani tudja az irányítás és a tevékenységek kielégítő folyamatosságát, a tragikus esemény ellenére" - tette hozzá. 

A Total gyakorlata szerint az új elnök-vezérigazgatót házon belülről fogja kiválasztani a várhatóan a következő napokban összeülő igazgatótanács. A francia sajtóban több név is felmerült Christophe de Margerie utódaként, többek között Philippe Boisseau jelenlegi marketingigazgatóé, valamint Patrick Pouyanné, az olajfinomításért felelős ágazat vezérigazgatójáé. Mindketten tagjai a végreható biztosságnak, a céget irányító legfőbb belső szervnek. 

A Total olajcég, amelynek elnök-vezérigazgatója kedden repülőbalesetben életét vesztette Moszkvában, a forgalom és a nyereség szempontjából Franciaország elsőszámú vállalata, a világ egyik legjelentősebb olaj- és gázipari vállalata.

A tavalyi évet 189,5 milliárd eurós forgalommal zárta, 100 ezer embert foglalkoztat és 130 országban van jelen. A profitját illetően a legjelentősebb francia cég 2013-ban 10,8 milliárd eurós nettó nyereséget könyvelt el.

Sokáig a tőzsdén is vezető helyet töltött be, ott azonban a Sanofi gyógyszeripari cég a közelmúltban maga mögé, a második helyre utasította. Kedden reggel a Total közel 102 milliárd eurót ért a tőzsdén, míg a Sanofi piaci értéke 107 milliárd euró volt. A tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari vállalatok sorában a Total az ötödik helyen áll, az amerikai ExxonMobil, a kínai Petrochina, a brit-holland Shell és a szintén amerikai Chevron mögött.

A francia vállalat az olaj- és gázipari ágazat minden területén jelen van, a gázmezők kitermelésétől az olajfinomításig, részt vesz a feldolgozásban és az üzemanyag-forgalmazásban, és az utóbbi években a megújuló energiák fejlesztésébe is befektetett, elsősorban a napelemek ágazatában. 

Az 1924-ben eredetileg az iraki olajcég franciaországi tulajdonrészének kezelésére alakult cég (Compagnie francaise des pétroles) székhelye a párizsi üzleti negyedben, a La Défense-ban található. 1985-ben nevezték át Total-CFP-nek, majd 1991-ben Totalnak, nyolc évvel később felvásárolta a belga PetroFinát, majd 2000-ben a legnagyobb hazai konkurensét, az Elf Aquitaine-t, egy korábbi állami olajipari vállalatot, amelyet 1994-ben privatizáltak. 

A Total hírnevét több katasztrófa is megtépázta: 1999-ben az Erika nevű tartályhajójának balesetekor a máltai felségjelű rakományából 20 ezer tonna nyersolaj ömlött az  Atlanti-óceánba Franciaország partjainál. Négyszáz kilométeres partszakaszon keletkezett olajfolt, a szennyeződés mintegy 75 ezer madár pusztulását okozta. 2001-ben pedig a toulouse-i AZote Fertilisant (AZF) műtrágyaipari alapanyagot gyártó üzemében  bekövetkezett  robbanás 31 ember életét oltotta ki és 2500-an sérültek meg. Az üzem az egykori TotalFinaElf konszern Grande Paroisse nevű leányvállalatához tartozott.  A Total több botrányba is belekeveredett, vitatták a mianmari olajpolitikájáért és az "olajért élelmet" iraki ENSZ-programban viselt szerepét.