Az éves költségvetésük 3,8 százalékával, 62,8 milliárd forinttal tartoztak ősz elején a kórházak beszállítóiknak – közölte Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a napi.hu konferenciáján. Az ágazat eladósodottságáról hasonló adatot közölt a Magyar Államkincstár is, ott 67,45 milliárd forint lejárt adósságot tartottak nyilván ugyanekkor.
A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége tapasztalatai szerint az adósság egy-egy konszolidációt követően már nem hat, csupán három hónap alatt újratermelődik. Az utóbbi, augusztusi 11,8 milliárd forintos „működésiköltség-támogatás” azonban már szinte semmit nem számított, az össz-adósság alig hét milliárd forinttal csökkent, aminek főként az az oka, hogy ha nem történik semmi, az alulfinanszírozottság miatt akkor is átlagosan havi 4 milliárd forinttal nő az kórházi adósság.
Ez azonban most még inkább felpöröghet, miután a kórházak három hónapos csúszással kapják meg a teljesítményük után járó finanszírozást, vagyis októberben és novemberben a júliusi, augusztusi betegellátás utáni pénzt, nyáron viszont, a szabadságok miatt mindig kevesebb a beteg az átlagosnál. Ősszel azonban ismét megnő a betegforgalom, több gyógyszerre, orvostechnikai eszközre van szükség, vagyis most bizonyosan meglódul majd az adósságállomány, olyannyira, hogy kritikussá válhat a helyzet – hangsúlyozta Velkey György.
Az Orvostechnikai Szövetség, amelynek tagvállalatai viselik a teljes lejárt kórházi adósságállomány 35 százalékát, miközben a kórházak büdzséjüknek átlagosan csak az 5-8 százalékát költik kötszerre, vegyszerre, műszerre, attól tart, hogy ez év végén nem marad pénz a kórházak adósságának rendezésére. Ezt a vélekedésüket arra alapozzák, hogy erre az elmúlt időszakban mindig az Egészségbiztosítási Alap megtakarításai nyújtottak fedezetet, most viszont semmilyen maradvány nem mutatkozik az E. Alapban.
Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ugyanakkor már hetekkel ezelőtt tabula rasa-t helyezett kilátásba a kórházi adósságok terén. Mint fogalmazott, tiszta lappal, adósságok nélkül kezdhetik a jövő évet a kórházak, ha a kormány is jóváhagyja az egészségügyi államtitkárság terveit, és forrásokat biztosít ahhoz. Ettől kezdve a kórházvezetők felelőssége lesz az, hogy ne termelődjön újra az adósság, de ehhez az ágazat vezetése is igyekszik minden eszközt megadni.
A Népszabadság információi szerint a szakminiszter 200 milliárdos többletforrást kért a költségvetésről tárgyaló kormánytól az ágazatnak, ezen belül 80 milliárd forintot a kórházi adósságkonszolidációra, 10 milliárdot az alapellátás fejlesztésére, 27,2 milliárdot pedig az előző ciklusban megkezdett béremelés fedezésére.
A kormány elé kerülő szakmai anyagban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is jelzi: a lejárt számlák összege már akkora, hogy veszélyezteti a beszállító kis- és középvállalkozások működését, de a helyzet rövid időn belül az ellátást is ellehetetleníti. A fedezethiány miatt a kórházak már most sem nagyon tudnak szakmai anyagokat, illetve gyógyszereket vásárolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.