Még az utcát fűti Magyarország

„A magyar építőiparnak legjobban a lakossági megrendelések hiányoznak. A nyugat-európai országok legtöbbjében az építőipar összteljesítményének 32-35 százalékát teszi ki az épületenergetikai elvárásokat is figyelembe vevő lakásfelújítás- lakásépítés aránya. Magyarországon azonban csupán az ágazat teljesítményének hét százalékát teszi ki” – mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke, hangsúlyozva, hogy sürgetővé vált a 7-8 éve elhalasztott lakossági lakásfelújítások, lakásépítések programszerű kezelése.

Ezért azt javasolja a szakszövetség, hogy az épületenergetikai szempontok figyelembevételével a komplex városrész rehabilitációkra is terjedjen ki a stratégia végrehajtása. Koji László szerint ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, és ha elfogadjuk, hogy egy lakást legalább száz évig használni kell, akkor évente legalább 40 ezer lakásnak kellene épülnie, viszont csupán 7300-7600 épül. Ugyanakkor évente több százezer lakást kellene felújítani. Ezzel szemben 100-110 ezer valósul meg, de az is kérdéses, hogy milyen mértékű, vagyis részleges vagy teljes az a felújítás.

Aszódi Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója pedig azt mondta lapunknak, hogy a panelprogram ugyan jó ötlet volt, de a családi házaknak is figyelmet kellene, mert sokkal kevesebb lakás van lakótelepeken, mint ahány családi ház országszerte, és azok műszaki szempontból nagyon elavultak.

„Az igaz, hogy a panelházak nem jók, de kevésbé rosszak, mint a családi házak átlaga. A szendvics-szerkezetű panelfalakat ugyanis egy köztes polisztirolréteggel tervezték, míg a családi házak jóval több mint fele 1980 előtt épült, ráadásul jó részük még csak nem is B-harmincas, hanem kisméretű téglából. Ezek padlásfödémje általában nem szigetelt, a nyílászárók és a kazánok hatásfoka szintén gyenge, úgyhogy igen sokba kerül a fűtés. Így hőtechnikai szempontból végletesen elavultak” – mondta Aszódi Tamás, aki szerint ahhoz, hogy egy átlagos családi ház energiahatékony legyen, nyílászárócsere, homlokzati szigetelés és gépészeti felújítás kellene.

Ez egyenként nagyjából 1,5 millió forintba kerülne. A szakember szerint a lakásállomány 90 százaléka valamilyen beavatkozásra szorul, így a végösszeg erősen meghaladja a 4 ezer milliárd forintot. Ugyanakkor a felújítások száma is visszaesett, nem csak az új építéseké. Magyarországon egyre kevesebb négyzetméternyi homlokzati hőszigetelőre van beruházói igény, jó hír ugyanakkor, hogy egyre vastagabb szigetelő lemezeket rendel a kereskedelem.

A válság előtti öt centiméterrel szemben ma közel 10 centiméteres átlagvastagságról beszélhetünk. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség tagvállalatai ugyanakkor az elmúlt évben 15-20 százalékkal kevesebb hőszigetelő rendszert forgalmaztak, pedig már tavalyelőtt is érezhető volt a kereslet csökkenése.

Sürgősen lépni kell

A Knauf szerint Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével tudná teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az EU új energiahatékonysági irányelve ugyanis az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos visszaszorítását írja elő. E célokat azonban csupán akkor teljesíthetjük, ha a társasházak szigetelését célzó program folytatása mellett az épületállomány 73 százalékát kitevő családi házak szigetelésére is finanszírozási modell születik.