Jó az aszútermés Tokajban

Az előzetes várakozásokat túlszárnyalva összesen mintegy 19 ezer mázsa szőlőt, valamint 2600 mázsa aszúszemet vásárolt fel az idei szüret során a Tokaj Kereskedőház – közölte a cég. Az évjárati sajátosságok miatt mennyiségét tekintve az idei szőlőtermés jelentősen elmarad az előző évek átlagától, azonban az átvett szőlő minőségére nincs panasz a társaságnál. „Bár az időjárás az idén nem volt kegyes a termelőkhöz, a Tokaj Kereskedőház által felvásárolt szőlő minősége meghaladja az előzetes várakozásainkat”– fejtette ki Goreczky Gergely, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója.

A sikeres felvásárlásnak köszönhetően a Tokaj Kereskedőház mintegy 500 ezer palack 2014-es évjáratú Tokaji Aszú készítésével számolhat. Az állami vállalat mostani jó eredménye mellett sem tud a teljes borvidék annyi exportárualapot előállítani, amennyire képes lenne.

„Tokajt illetően a legnagyobb probléma az, hogy nincs elegendő aszúszem, amelyből az igazán exportképes aszúbor készülne” – nyilatkozta lapunknak Raskó György, a szintén ezen a borvidéken gazdálkodó Royal Tokaji Borászati Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. Hozzátette: hiába az aszú hozza a pénzt, ha a termelők egy része nem várja meg az aszúsodást, és előbb leszüreteli a szőlőt. Ennek oka, hogy a tokaji szőlősgazdák sok esetben nem kockáztatják meg a kivárást. Az aszúszemek létrejöttéhez enyhe, napfényes ősz kell, szeptemberben pedig még nem lehet tudni, hogy milyen időjárás uralkodik majd az ősz nagy részében.

Ha szeptemberben egy termelő úgy dönt, hogy vár, ám az időjárás mégis esős, hideg marad, akkor a szőlősgazda hiába kockáztatott. Ebben az esetben az egész év bevétele ráment a próbálkozásra, így a termelő nem tudna a következő évben munkákat kezdeni. A tőkeerős vállalkozások ugyanakkor megengedhetnek maguknak egy-egy rossz évet a siker reményében.

Ez meg is térül, hiszen az aszúbor meglehetősen magas, akár 8 ezer forintos áron is eladható egy literre vetítve. Megfelelő finanszírozási, likviditási feltételekkel, valamint esetleges telepítésekkel a borvidék aszúból származó bevétele jelentősen növelhető lenne Raskó György szerint. A szakértő úgy véli, a jelenlegi évi 15-20 millió eurós exportbevétel akár 100 millióra is növelhető lenne ideális esetben.

A borvidéket nem csak a lehetőségeihez mérten kis kapacitás jellemzi, hanem az is, hogy viták kereszttüzében is állt. Két évvel ezelőtt elutasította az Európai Bizottság Magyarország keresetét a Tokaji ügyében, hazánk akkor azt kifogásolta, hogy Szlovákia a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj”, vagyis a főnévi megjelölést jegyeztette be magának az ottani borokra oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) az eredeti melléknévi „tokajská” helyett. Magyarország szerint ez azt a feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a határ túloldalán termelt bor a hazaival azonos. Az Európai Bizottság indoklása szerint ugyanakkor a bizottsági regisztráció után nem lehet elvitatni a szlovák bejegyzést.

Zárolni kellett a borokat

Hárommilliárd forint értékű borkészletét kényszerült zárolni a májusban az állami Tokaj Kereskedőház Zrt. A cég raktáraiból egyetlen palack 2013 előtti évjáratú bor sem kerülhet forgalomba mindaddig, amíg át nem vizsgálták azokat – írta meg akkoriban a Népszabadság. A cég jogi képviselője, Illés Géza a zárolás tényét megerősítette a lapnak, valamint hangsúlyozta: súlyos anomáliák derültek ki, és az egész tokaji borvidék érdeke, hogy a nyilvántartásokat rendbe tegyék. A zárolásra, és a készletek átvizsgálására azért volt szükség, mert a gyanú szerint a Tokaj Kereskedőháznál vegyítették a különböző évjáratú és minőségű termékeket, amelyeket nem megengedett módon kevertek össze és címkéztek – számolt be a lap.